F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
IX. Pénzügyminisztérium
ércalapjának és más értékeknek az osztrákok kezére játszásán át a pénzutalványozás megtagadásáig változatos a kép. Az utalványozás megtagadása leginkább a külföldi fegyvervásárlás esetében volt hatásos. A takarékosságra, a pénzhiányra való hivatkozással egyidejűleg „megtakarított" kb. félmillió Ft értékű nemesfémet, s ezt augusztus 15-én az osztrákoknak adta át. A só- és a harmincadhwatalok tisztviselői bizalmas utasításra nem menekítették az osztrák csapatok elől a pénzkészletet és más értékeket, hanem színleg helytállva, a kezükre játszották azt. A postaügyet kevés ideig kezelhette kizárólagos hatáskörrel. Egyik legközelebbi beosztottjának az volt az észrevétele, hogy olyan postai intézkedéseket hozott csak, ami nem idézett elő nagy eltérést a birodalom német és szláv tartományaiban szokásosaktól. 143 Az elkobzott birtokokon a megbízható, kamarai múltú hivatalnokok késleltették a sequestrálás menetét a volt birtokosok érdekében. Duschek nem tehette volna meg mindezt számára megbízható személyzet nélkül. Igen fontos körülmény, hogy lényegében régi, kormányszéki hivatalnokok kezében volt 1848—1849 pénzügyének egész adminisztrációja. Ezért ragaszkodott hozzájuk Duschek, az államtitkár, a miniszter, ezért mentette őket mindenáron. 144 6. ÜGYVITEL, HIVATALI ELHELYEZKEDÉS A Pénzügyminisztérium számára kiadott „ideiglenesnek tervezett, de véglegesnek bizonyult" ügyviteli utasítás 1848. május 9-én kelt. 145 Részletesen meghatározta az egyes tisztviselők feladatait, az ügyek fajtáit, az elintézés menetét és a miniszter kívánalmait. Összeállításában valószínűleg Duschek is közreműködött, tekintettel a kamarai vonatkozásokra. A minisztériumi osztályok a miniszternek „központi segéd-igazgatási orgánumai", egyedül neki vannak alárendelve, tőle veszik közvetlenül vagy az államtitkár útján az utasításokat, ő határozza meg hatáskörüket. Valamennyi pénzügyi tisztviselő elsődleges feladata a pénzügyi források biztosítása, lehetőség szerinti szaporítása az állam számára, és az igazgatási • • 143 Uo. fol. 313. Kálosy kihallgatása. Duschek postára vonatkozó tervei között szerepelt a központi részleg kialakítása, mivel ezt teljesen újonnan kellett alakítani. A postakerületeket érintő néhány egyszerűbb rendelkezése: Közlöny, 1849. jún. 1. Hennyey müve a magyar posta történetéről semmit sem tartalmaz az 1849. évről. 144 Részleteiben kifejtve a Duschekről készült forrásközlésben: Fábiánné Kiss 1980—81. A forrásközlés tárgyául szolgáló Duschek-féle védekezés természetesen igen óvatosan kezelendő. A volt miniszter nemcsak bevallja a magyar kormány ellen elkövetett szabotázsakcióit, hanem szerepét még túlozni is igyekszik; nagyobb szabású akciók értelmi szerzőjéül is igyekszik magát feltüntetni (pl. a nádor őszi tervei, Madarász eltávolítása). Végezetül hadd álljon itt jellemzőül Duschekről Szemere gyenge, de kifejező néhány verssora: „Mint barát és ellen dolgoztál közöttünk | Elvet sehol, mindig az urat szolgáltad. I S díjazott az osztrák s be is zárt börtönbe, | Értse ezt ki tudja, én csak félig értem. | Azaz szolga voltál, mind a két seregbe; | Ezt mondván, azt hiszem, jellemed nem sértem." Szemere 1908. 6—7. 145 Ember 1950. 106. Az egész utasítást elemzi a megmaradt anyaggal összevetve: 106—109. Az utasítás szövegét közli: KLÖM XII. 117—122.
