F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

IX. Pénzügyminisztérium

A magyar ügyviteli nyelv kérdésében országgyűlési határozatot vártak Bécsben is; végső soron ettől tették függővé erről a kérdésről az uralkodói választ.

29 Az országgyűlés azonban e részletkérdésről nem tárgyalt külön. A magyar nyelv használatáról a megyék működésével kapcsolatban hoztak törvényt, amely Magyarországra nézve kimondta, hogy tanácskozási nyelv a magyar. A kapcsolt részekben saját anyanyelvüket használhatták (1848:XVI. tc. 2. § e) bek.). A magyar kamara március 18-i ideiglenes nyelvi intézkedése nehezen volt végrehajtható az alárendelt hivatalokban. Az új pénzügyminiszternek is engedményeket kellett adni e határozat megvalósításában.

30 A nehézségek azonban nem tántoríthatták el abbeli felfogásától, hogy a magyar minisztériumnál elsősorban azok szolgálhatnak, akik magyarul tudnak. Noha nem nagyon bízhatott a gyors megvalósításban, április 23-án határozottan leszögezte, hogy a magyarul nem tudókat nyugdíjba kell küldeni.

31 A későbbiekben kénytelen volt megalkudni a helyzettel, azzal ugyanis, hogy a nélkülözhetetlen szakemberek többsége németül gyakorolta hivatalát. Természetesen a minisztérium soha nem adta fel azt az elvét, hogy ügyviteli nyelve a magyar, s minden erővel igyekezett ennek a gyakorlatban maradéktalanul érvényt szerezni. 3. A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSE 1848. SZEPTEMBERIG. A MINISZTER: KOSSUTH LAJOS a) A minisztérium hatásköre, illetékessége. A pénzügyek, a jövedelemkezelés széttagoltsága A pénzügyek élére az udvar komoly félelmére éppen az a Kossuth Lajos került, aki az önállóságot a leginkább következetesen hangoztatta, s ennek rögtön hivatalba lépése után érvényt is igyekezett szerezni. A Pénzügyminisztérium hivatalosan 1848. május 1-től vette át az országban a pénzügyek irányítását; a bécsi minisztériummal e napban jelölték meg a kamarai és minisztériumi ügyintézés elválasztását.

32 A kamarai iktatókönyveket azonban már április 24-én lezárták, s e naptól pénzügyminisztériumi iratokat vezettek be a könyvekbe. Kossuth a kamarai „utóműködéssel" párhuzamosan április közepén 29 Ilyen értelmű választ küldött Specz osztrák pénzügyi Staatssekretár Duscheknek az egyik e tárgyban küldött sürgetésére. ÖStA Finanzmm. 1848:2575. eln. márc. 21. 30 Erről lásd: KLÖM XII. 35—36. 31 Pm, Elnöki 1848:76. sz. 32 Kossuth rendelete a kamarához, ápr. 23.: Pm, Elnöki 1848:76. sz.; miniszteri körlevél a törvényhatóságoknak, kamarai, bányászati hivataloknak, egyéb intézményeknek: Uo. 1848:213. sz. ápr. 28.; hivatalos értesítés: PH, 1848. ápr. 29.; Sinkovics 101.