F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

Az osztály felügyelete alá tartozó fordítók hivatalát Pesten szervezték újjá 6 taggal. Ezek voltak: Szarvas szlovák nyelvi, Draudt francia nyelvi, Freyreich angol és Messi olasz nyelvi fordítók. Ferenczy és Sorbán horvát és román nyelvi fordítók eddig is folyamatosan dolgoztak. Július 1-től a miniszter fizetésemelést helyezett kilátásba, mert élénkebb levelezésre számított.

88 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium közötti illetékességi vita tárgya volt az egyes seregekhez kiküldött hadtörténeti jegyzők hovatartozása. Március 11-én jelent meg a bizottmányi felhívás a Közlönyben arról, hogy jelentkezzenek jegyzőnek azok, akik erre magukat alkalmasnak; tartják, de még június 22-én is kérdéses volt, hogy kinek az aláírására adhat fizetést a főpénztári hivatal. Noha vannak adatok, amely szerint a hadtörténészek fölöttes hatósága nem a Belügyminisztérium, hanem a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Zalár Józsefnek, akit Damjanics táborához választottak meg, Szemere Bertalan igazoló aláírására térített költségeket az állampénztár.

89 A rendőri és az egészségi osztállyal külön foglalkozunk. A nemzetőrségi ügyek eddig haditanácsi és hadügyminisztériumi elintézés alá tartoztak. A Belügyminisztérium részéről szintén foglalkoztak ugyan nemzetőrségi ügyekkel, olyanokkal, amelyek a törvényhatóságok oldaláról merültek fel, lévén, hogy ezek ügyeit a minisztériumok között elsősorban a belügy adminisztrálta. Sok nemzetőrségi vonatkozású ügy található még ezen kívül az 1849. május előtti időből a belügyi anyagban azért is, mert Szemere többször helyettesítette az ezekkel foglalkozó miniszterelnököt és hadügyminisztert. Kifejezetten a Belügyminisztérium hatáskörébe csak 1849 májusától tartoztak a nemzetőrségi ügyek, s az iratokat is ettől az időponttól keresheti itt a téma kutatója.

90 Szemere a következőkben látta az osztály feladatait: „A nemzetőrség alapos gyökeres átalakítást kíván. Véleményem szerint törvényhozás közbenjötte nélkül is átalakítható, mert alapját változtatni nem szükséges. Két szempontot tartok irányadónak. Egyik feladat az, jelenleg a lehető legjobban használni fel a nemzetőrséget, amely az annyiszor változtatott rendeletek által megzavartatott teljesen. Másik feladat az, országos főparancsnok, osztály vagy kerületi parancsnok, s efféle fokozatos rendszer által életet, összehangzást, egységet adni a most félig holt institutiónak. A nemzetőrséget, mint a polgári lét erőhatalmát ki kell fejtenünk sok tekintetnél fogva és minden áron... "

91 Szemere m-jelű, szétszórtan a 88 Nem volt német és szerb fordító. A horvát és román nyelv állandósága mellett több munkát kapott a francia és angol fordító is. Pm, Pénztári 1849:7934. pü. sz. jún. 17. 89 KLÖMXIV. 638.; KLÖMXV. 568—569.; Pm, Pénztári1849:11 686. pü./307. p. o. sz. 1849. júl. 20. (Nem derül ki, hogy Szemere miniszterelnökként vagy miniszterként írt-e alá.) 90 Az ismertető leltár szerint a Belügyminisztérium 1849. májusban átvette mind a Haditanács, mind a hadügyminisztérium idejéből való nemzetőrségi iratokat, s kívánatos — így a leltár —, hogy ezt a rendet a levéltári is tükrözze, mert jogutódlásról van szó. Ember 1950.93. Az iratok azonban ma nem így találhatók, hanem korszakonként és szervenként külön: a miniszterelnök (H 3., 2.), a Haditanács (H 90—94.), a hadügyminisztérium (H 87.), a Belügyminisztérium (H 16.) iratai között. 91 Bm, Elnöki 1849:156. eln. sz. jún. 9.