F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

I. A felelős kormányról szóló 1848-as törvény

nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink csak az által nyerhetnek életet és valóságot, ha végrehajtásukkal minden más befolyástól független nemzeti kormány lesz megbízva,

37 mely a többség alkotmányos elvének legyen felelős kifolyása** — s ezért collegiális kormány-rendszerünknek, magyar felelős minisztériummá átalakítását minden reformjaink alapfeltételének s lényeges biztositékának tekintjük."

39 A felelős kormányról alkotott elképzelések most végre kikerültek „az általánosság csillogó leple" alól.

40 A korábbiakhoz képest ezúttal már gyakorlati útmutatást találhatunk a felelős minisztérium létrehozására: a kollegiális, tehát testületi döntések révén működő kormányszéket kell átalakítani felelősség alapján tevékenykedő végrehajtó szervvé. A feliratban, annak vége felé, további útmutatást találunk arról, mi is lenne ez a felelős végrehajtó szerv. Az elképzelés az országgyűlési tárgyalások során alakult ki, nincs benne Kossuth március 3-i felirati javaslatában. „... Méltóztassék a fenforgó rendkívüli körülmények tekintetbe vételével is, legkegyelmesb királyi akaratának teljhatalmú orgánumai, egyszersmind a fennálló törvények szerint Hazánk legfőbb kormányszékének, a magyar királyi helytartótanácsnak tagjai gyanánt, a közigazgatás külön ágainak megfelelő számban, oly egyéneket az országgyűlésre utasítani; kik, mint a végrehajtó hatalomnak a hozandó törvények szerinti alakban gyakorlatára Felséged kegyelmes bizalmával előlegesen kijelelt alkotmányos orgánumok — és kiknek, mint ilyeneknek, személyes felelősségük alá leszen a törvények végrehajtása is helyezendő — országgyűlési tárgyalásainkban közvetlen részt vegyenek, s Felséged királyi szándoka iránt az ország Rendjeit tájékozva, s a kellő felvilágosításokat, és kimutatásokat a kormány részéről, különösen a pénzviszonyok tekintetében is megadva, a fennforgó fontos kérdések megoldását oly sikerrel előmozdítsák... "

41 Látszólag majdnem minden követelmény együtt van itt, ami egy felelős kormányhoz kell: a kormány a képviseleti szerv előtt felvilágosítást ad a király intézkedéseiről, beszámol — személyes felelősséggel — az általa vitt ügyekről, elsősorban a pénzügyekről. Felmerül azonban a kérdés, hogy kormánynak tekinthető-e a néhány kormányszéki hivatalnok, mivel a megoldás ilyen módja nem kreálhatott a gremiális kormányhivatalnokokból büntetőjogilag 37 Vö. a hűtlenségről szóló cikkellyel az 1843-i büntető törvénykönyvi javaslati tárgyalásokból! 38 Lásd népképviseleti elv; a képviseleti hatalom előtérbe helyezése a végrehajtó hatalom rovására. 3Q Irományok 55. sz. (Kiemelés: F.K.E.) Kossuth márc. 3-i beszéde: KLÖM XI. 626. 40 Beksks 10. 41 Irományok 55. sz. (Kiemelés: F.K.E.) A korábbi időszak sajtójában megtalálhatjuk ennek az elképzelésnek a csíráit. Az országgyűlés alatt jelent meg névtelenül „Alkotmányos eszmék. A felelősségről szólva" címen ez a gondolat: „Mi nem ismerünk jobb módot a kormány s az ország közötti súrlódások kiegyenlítésére, mint, ha magas hivatalnokok az alsótáblánál, mint tagjai a törvényhozás e részének, helyet foglalnának." PH, 1847. okt. 22. Nem hagy kétséget az elképzelés mikéntjéről Szemere nyílt levele Széchenyi Istvánhoz. Mint kormányképviselőt szeretné látni Széchenyit az alsóházban. (Széchenyi István a helytartótanács közlekedési bizottságának elnöke, az alsótáblán követ.) PH, 1847. okt. 29. Nyílt levél gr. Széchenyi Istvánhoz címmel a szerkesztő fűzött megjegyzést a levélhez. Anglia példáját hozza fel, ahol a kormány képviselői egyben követek is, ily módon a kormány ugyanúgy tehet indítványt az országgyűlésen. Pártolja ezt a módot.