F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

tüntették fel 39 esetben; 1 nemzetőrként, 1 pedig mint „oláh" szerepelt. Az egyes nyelvek fordítóit Szemere válogatta ki a pályázók közül, akik 1848. június 17-én reggel 8 órakor megkezdték minisztériumi pályafutásukat. Az osztály tagjai: Név Nyelv Évdíj (pengőforint) Ferenczy József horvát 600 Philippovics Simon szerb 500 Szarvas János szlovák 400 Jankovics Demeter román 500 Messi Antal olasz 300 Draudt Lipót francia 500 Freyreich (Szabad) Imre angol 300 Remellay Gusztáv német 500 Fizetésük munkájuk mennyiségének megfelelően alakult.

21 A fordítók a régi helytartótanácsi épületben dolgoztak 9—13 óra között, de rendkívüli alkalmakkor a miniszterek lakásukra is elküldhették az anyagot. Az egyébként legtöbbet foglalkoztatott horvát fordító az államtitkártól 1848. szeptember 22-én megbízást kapott horvát nyelvű politikai tájékoztató lap szerkesztésére is, amely hetente háromszor l-l ív terjedelemben jelent volna meg. Ezért a munkáért számára havi 60 Ft pótdíjat szabtak ki. A fordítónak a lap cikkeit Brigljevics Józseffel, a horvát alosztály vezetőjével együtt kellett volna készítenie. Lehet, hogy a fordítók alkalmi tolmácsok is voltak, erről adatok nem ismeretesek. Egy tolmácsról tudunk a Belügyminisztériumban, Szöllösy Nagy Ferencről, aki a keleti (török, arab), a román és szerb nyelvek tolmácsaként szerepelt nemcsak itt, hanem 1848. december 1-től az OHB elnöke mellett, majd 1849-ben a Külügyminisztériumban, közben számos kormány küldetést is végrehajtva.

22 A minisztertanács április 26-i határozata szerint a Belügyminisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban horvát osztályokat kellett felállítani, ahol lehetőleg horvát, az ottani viszonyokat jól ismerő és ugyanakkor a magyar mozgalommal rokonszenvező embereket kívántak alkalmazni. A határozatból kitűnik, hogy egyes személyek alkalmazását eddig is szükségesnek tartották, de — tekintettel a horvát kérdés fontosságára — nagyobb szervezeti egységek, osztályok létesítése is elengedhetetlenné vált. A Belügyminisztériumban a közigazgatási osztály mellett szervezték meg a horvát alosztályt (osztályt), amely csak 1848-ban működött. 21 Bm, Elnöki 1848:331. b. eln. sz. jún. 15.; Bm, Szemére miniszteri I.; Közlöny, 1848. jún. 16. 22 Bm, Elnöki 1848:406. eln. sz.; Bm, Alt. iratok vegyes iktatatlan. A tervezett lapot — cím hiányában — feltételezett meghirdetési időpont szerint sem találtuk a sajtóbibliográfiában. Lásd Busa.