F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

megindulása előtt az országlati osztály vezetője juttatta el a lapokhoz, elsősorban a Pesti Hírlaphoz a miniszterek hivatalos közleményeit.

15 Osztályközi bizottságként működött a zálogházi igazgató választmány, amelyben Zoltán János vezetése mellett országlati és rendőri osztálybeli hivatalnokok dolgoztak. A pesti és pozsonyi zálogház a forradalmi helyzet okozta bizonytalan helyzetben óriási forgalmat bonyolított le, ez hívta fel a kormány figyelmét az itteni teendőkre. Zoltán a miniszter május 4-i utasítása értelmében felmérte a pesti zálogház állapotát, és nagyszabású tervet készített az ottani igazgatói választmány munkájáról, ami sokkal szerényebb keretek között valósult meg. Az árveréseken a zálogház működését ellenőrző választmányban Zoltánon kívül részt vett az 1848. május 20-i kinevező okirat szerint Hajnik Pál tanácsnok a rendőri osztályról és Gondol Dániel titkárként az országlati osztály kebeléből. Hajnik volt az ügyek előadója, és kezelte az iratokat is. Az intézkedés felért az államosítással. Hajniktól 1848 novemberében Jakab István közigazgatási tanácsnok, irodaigazgató vette át a zálogházi teendőket.

16 Az országlati osztály vezetője Toperczer Ödön bihari politikus lett, akit 1848. június I-én áthelyeztek a királyi táblához. Ettől kezdve 1849. április 15-ig Házmán Ferenc budai volt városi tanácsnok állt az osztály élén. Az osztály nem dolgozott népes hivatalnoki gárdával; a következőket említhetjük 1848-ban az érdemi tisztviselők közül: Ábrányi Emil titkár, Bulyovszky Gyula fogalmazó, Dercsényi Kálmán tb. fogalmazó, Gondol Dániel fogalmazó, Jancsó Imre tanácsos, Nikolics Izidor titkár, Tormássy János tanácsos. Jancsó Imre az erdélyi ügyek tanácsosaként szerepelt mint az erdélyi szekcióhoz kijelölt hivatalnok. Ennek a szervezeti egységnek a kifejlesztésére azonban nem volt módja a minisztériumnak.

17 A Belügyminisztérium másik osztálya a közigazgatási volt. Teendőinek zömét a kerületek, megyék, városok és községek ügyei alkották: tisztújítás, határkérdések, önkormányzati ügyek. Itt intézték a ki- és bevándorlással kapcsolatos beadványokat — az útleveleket a rendőri osztály vagy a bécsi külminiszter adta —, az örökösödési tárgyakat, a polgári alapítványok segélyezettéinek ügyes-bajos dolgait (8. kútfő). Az alapok számvevői munkáját az ideiglenes számvevőség végezte. A minisztertanács május 1-i határozata alapján a Belügyminisztérium, ezen belül is a közigazgatási osztály adminisztrálta a névváltoztatási kérelmeket, amelyek nagy számban fordultak elő e két év alatt, elsősorban a kormányzat felfelé ívelő időszakaiban. A névváltoztatás bejegyzéséért és a Közlönyben való kihirdetéséért • 15 Bm, Elnöki 1848:78. b. eln. sz. 16 1848. máj. 4-i utasítás: Bm, Szemere miniszteri 1. Máj. 20-i kinevezések: Bm, Ált. iratok 1848:1567. b. sz. Jakab Istvánról: Bm, Közig. 1848:9. kfő, 85. tétel, nov. 21. A zálogházi iratok közül csak néhány számvevőségi jellegű irat maradt fenn. 1849-ben a forradalmi kormány intézkedése ellenére a zálogház alkalmazottai nem szállították el az ellenség elől az értékeket, mondván, hogy az erős épület falai között az nagyobb biztonságban van. Palugyay 461—463. (A zálogház tőkéje 1847-re 450 000 pfrt-ra emelkedett.) 17 Bm, Elnöki 1848:523. b. eln. sz. jún. 25. Az erdélyi szekció felállításának szükségességéről.