F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
VII. „Király személye körüli minisztérium". Külügyminisztérium
Münch-Bellinghausennek adott május 26-i utasítás. A tárgyalási pontok szövegezésébe ezúttal Stifft pénzügyi alstátustitkár, magyar referens is befolyt. 77 Augusztus 9-e után a bizottsági megbeszélések is abbamaradtak. A magyar minisztertanács augusztus 25-én azzal próbált lendületet adni az elakadt ügynek, hogy határozatot hozott arról, miszerint felkéri az ausztriai országgyűlést, hogy hasonlóan a magyarhoz, hatalmazza fel minisztériumát a két ország közti tárgyalásokra. A bécsi parlament nem foglalkozott a javaslattal, noha lett volna rá módja, Bécsben ugyanis dolgozott egy bizottság gen. Secretár dr. Becher vezetésével az Ausztria és a német birodalom közötti vám- és kereskedelmi politika fő vonalainak összehangolásán. Krauss pénzügyminiszter szerint ez a bizottság arra törekedett, hogy nemcsak a „Gesamtmonarchie" és a külföld, hanem különösen Magyarország és az egyéb államok közötti vámrendszert is szem előtt tartsa a tárgyalások során. Mivel a bizottság a német és osztrák gyűlések munkáját egészítette ki, csak egy határozat kellett volna ahhoz, hogy illetékességét kitágítsák a Magyarországgal tisztázandó közös ügyekre. 78 Az eredménytelen közösügyi tárgyalásokat az osztrák minisztérium szeptember 9-i konzervatív válasza zárta le. A válasz a vám- és postaügy problémáival foglalkozott. 79 A közösügyi tárgyalások 1848-ban tehát szeptember elején megszakadtak, illetve augusztus elején voltak az utolsó megbeszélések. Az értekezletekről szabályszerűen aláírt jegyzőkönyv csupán egy maradt fenn augusztus 9-ről, a postaügy tárgyában. 80 Több 48-as politikus, például Pulszky, Kovács Lajos és e kor kiváló szakértője, Károlyi Árpád szerint 1848-ban Ausztria és Magyarország közös ügyeiről nem volt kikristályosodott felfogás egyik oldalon sem. 81 Ők persze az 1867-es kiegyezésben foglaltakhoz mérték a közös ügyek fogalmát. 77 Siegharí 300—301.; FIKM Elnöki 1848:222. m. sz. aug. 5. Pulszky a kereskedelmi minisztériumnak. 78 1848—1849-i min. tanács aug. 25.; Károlyi 1932.1.402,; Király személye kör. mm, Elnöki 1848:835. eln. sz. aug. 3. Krauss Esterházyhoz. 79 ÖStA Finanzmm. 1848:4679. FM sz.; Sieghart 315. 80 A jegyzőkönyv eredetije: ÖStA Finanzmm. 1848:4005. FM sz. Klauzál aug. 21-én arról tájékoztatta Esterházyt, hgy nem készültek jegyzökönyvek. FIKM Elnöki 1848:222. m. sz. 81 Kovács 82—83. így írt erről: „A viszony, melybe Magyarország a birodalom másik felével az 1848ki engedmények által lépett, annyira új és meglepő volt mindnyájunknak, hogy noha a közös ügyek létezését jól ismertük, sőt törvényeinkbe is foglaltuk, de azoknak természetéről, kezelési módjáról, az abból folyó kötelezettségek helyes arányáról tisztába hozott nézeteink nem voltak, azok iránt tájékozva sem voltunk... Hogy ezen kérdések 1848-ban helyes megoldást nyerhessenek, arról szó sem lehetett. Arról azonban lehetett szó, hogy kölcsönös jóakarattal egy ideiglenes modus vivendi megalapíttassék..." Pulszky 1872. 117.: „... arról, hogy mik legyenek e közösügyek s mi módon lehessen ezek iránt kiegyezkedni, arról senkinek sem Pesten, sem Bécsben fogalma nem volt." Károlyi 1932.1. 85. véleménye — talán éppen Pulszky nyomán — ezzel megegyező volt.
