F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
VII. „Király személye körüli minisztérium". Külügyminisztérium
látnunk. 70 Az osztrákok a kézhez kapott javaslatokra nem válaszoltak, ehelyett július 16-án újabb delegátust neveztek ki, br. Geringer Károly udvari tanácsost, a későbbi magyarországi polgári biztost. 71 Geringer utasítása értelmében újonnan akarta indítani a tárgyalást — ami az ügyek állását tekintve nem volt nehéz —, mert az osztrák minisztérium nem volt elégedett a magyar minisztérium által javasolt tárgyalási pontok tartalmával. Kifogásolta, hogy sok fontos kérdés érintetlen maradt, például a civillista, a katonai kiadások, a pénzforgalom, a kereskedelmi politika stb. Instrukciója szerint csak azokkal a kérdésekkel kellett foglalkoznia, amelyeknek a jövőre nézve is volt kihatásuk. 72 Pulszky, jó diplomáciai érzékről téve tanúságot, nem zárkózott el mereven Geringer kívánságai elől, és biztosította, hogy a magyar minisztérium — többször kinyilvánított szándéka szerint — bizottságot készül küldeni Bécsbe a szakkérdések tárgyalására, mihelyt ezt az osztrák minisztérium is óhajtja. 73 A magyar minisztérium egyébként nem várta meg a felkérést, már július 24-én együtt volt a bizottság, instrukcióval, útlevéllel felszerelve. (Az ő munkájukról szóltunk a vám- és postaügyeknél.) 74 A bizottság augusztus elején már Bécsben dolgozott. Geringer végül is nem vett részt a munkában, mivel el kellett utaznia; Pulszkyval személyesen nem is értekezett, csak levelezés útján. Geringer elutazása előtt tett néhány javaslatot Krauss miniszternek a tárgyalásokra vonatkozóan. Javasolta, hogy a hitel- és kereskedelmi ügyekről tárgyaló bizottságba bankárokat és kereskedőket, iparosokat is vonjanak be azok közül, akiknek mindkét országban voltak érdekeltségeik. Javasolta, hogy e meghívottak között olyan személyek is legyenek, akik hajlandók az államadósság vállalásáról tárgyalni. Geringer név szerint megemlítette br. Sina, Mayer nevét, de részvételükről nincs tudomásunk. 75 Geringer után nem neveztek ki újabb általános delegátust, hanem a vám- és postaügyekre koncentrálódó bizottsági megbeszéléseken egy-egy szakminiszteri tanácsos képviselte az osztrák felet: Franz Zellner a közbenső vám-, Nell tanácsos a postaügyek kérdésében. 76 Ez utóbbi „felállásban" egy augusztus 5-i és 9-i megbeszélésről van tudomásunk. Az osztrák álláspont írásban való rögzítése augusztus 2-i dátummal történt meg. A magyar minisztérium június 7-i álláspontjára való válasz két hónapig készült, de lényegében ugyanazokat tartalmazza, mint a 1 70 A tárgyalások lefolyásáról: Pulszky Geringerhez, 1848. júl. 27. Király személye kör. mm, Elnöki 1848:720. eln. sz.; Sieghart 306—307. 71 Király személye kör. mm. Elnöki 1848:635. eln. sz. Krauss Esterházynak. 72 Geringer utasítása, júl. 16.: ÖStA Finanzmm, 1848:1253. FM. sz.; Király személye kör. mm, Elnöki 1848:720. eln. sz. júl. 26. Bécs, Geringer Pulszkyhoz. 73 Sieghart 306—307.; Király személye kör. mm. Elnöki 1848:720. eln. sz. 74 FIKM Elnöki 1848:196. m. sz. 1848. júl. 24. A FIKM a belügynek az útlevelek iránt; Király személye körüli mm, Elnöki 1848:739. eln. sz. júl. 24. Utasítás a bizottságnak. 75 Geringer valószínűleg Krausshoz, d.n. (júl. vége). Sieghart 301—302. 76 1848. aug. 2. A Finanzmm. Esterházyhoz. Király személye kör. mm, Elnöki 1848:794, eln. sz.; Sieghart 300—301.
