F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VII. „Király személye körüli minisztérium". Külügyminisztérium

2. A KÖZÖS ÜGYEKRE VONATKOZÓ TÁRGYALÁSOK 1848 NYARÁN AZ OSZTRÁK ÉS A MAGYAR MINISZTÉRIUM KÖZÖTT A magyar Külügyminisztériumnak súlyponti feladata volt 1848 nyarán az Ausztriát és Magyarországot közösen érdeklő ügyek fajtáinak, jellemzőinek meghatározása, adminisztrációjának elindítása. A két minisztérium közötti tárgyalások vitelével magyar részről Pulszky államtitkárt bízták meg. Segítségül szakembereket kapott Budapestről. A két minisztérium a napi szükségletekből adódóan, a korábbi közös adminisztráció miatt az első napoktól, 1848 májusától kénytelen volt számolni a közös ügyek létével, és intézkedéseket is kellett foganatosítani. Kossuth április 28án Esterházy útján tudatta az osztrák minisztériummal, hogy az Ausztriával való közös pénzüzlethez (Magyarország számára Ausztriában történő kifizetésekhez és viszont) „örömest" nyújt majd segédkezet.

41 A tárgyalási készség kezdetben — a látszat szerint — mindkét félben megvolt. Az osztrák minisztérium május 10-én a dunai népek barátságának érzésétől átfűtött jegyzéket intézett Pestre, és tárgyalásokat javasolt. Noha az osztrák minisztérium nem mindig volt à jourban az udvar valódi céljaival, a Gesamtmonarchie eszméjétől sugallt elképzelései éppolyan elfogadhatatlanok voltak az önállóságra törekvő magyarok számára, mint az udvar őskonzervatív tervei.

42 A magyar minisztérium e jegyzék nyomán javasolta egy közös ügyeket tárgyaló bizottság megalakítását, és a maga részéről tárgyaló félként kinevezte Pulszky Ferenc külügyi államtitkárt. Tárgyalási pontul a pénzügy és a kereskedelem terén közösnek minősülő ügyeket javasolta. A hadügyi tárgyakat egyáltalán nem tartotta ilyen jellegüeknek.

43 A magyar választ a május 24-i osztrák minisztertanács tárgyalta. A közösügyi bizottság létesítésének ötletét igen szívesen fogadta („Dieser Anbiethen kann nur höchst willkommen seyn... "), és osztrák részről br. Münch pénzügyminisztériumi osztályfőnököt (Sektionschef) bízta meg a tárgyalások vezetésével. Az elvi irányítást az iratok szerint Krauss pénzügyminiszter igyekezett kézben tartani, a válasz május 26-ról keltezve szintén az ő tollából származik.

44 41 Az udvari kancellária hivatalnokainak fizetéséről volt szó konkrétan. Pm, Elnöki 1848:210. sz. 42 „... die Bewohner der Donaulánder, welchem Stamme sie angehören mögen, habén nur eine Richtung ihrer Entwicklung... Die Erhaltung Oesterreichs als eine Grossmacht ist ein Ziel, welches beidé Ministerien als nothwendig zur Wohlfahrt der Nationen, an derén Spitze sie stehen, unverrückt im Auge behalten müssen." Batthyány min. eln. iratai 1848:405. eln. Közli: Sieghart 311—312. Sieghart munkájának az 1848-as közösügyi tárgyalásokra vonatkozó fejezete korántsem öleli fel mindazt az adatot, amit kigyűjtve, egy szám alatt lelt az ÖStA Finanzarchiv, Finanzministerium anyagában. (Uo. 298.) Forrásközlésében is több adat található. A közölt iratok használatát megnehezíti, hogy időrend nélkül vette őket sorba. 43 Királyi személye kör. mm, Elnöki 1848:29. eln. sz. máj. 23. 44 ÖStA MR-Prot. 1848. máj. 24. fol. 981—982.; a választ 23-i dátummal közli, ami elírás: Sieghart 175.; Krauss válaszfogalmazványa Esterházynak és irányelvei Münchnek, máj. 26. ÖStA Finanzmm. 1848:1253. FM. sz. Az osztrák minisztérium máj. 10-i és a magyar máj. 23-i átirata — úgy tűnik — 13* 195