F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
VII. „Király személye körüli minisztérium". Külügyminisztérium
Az osztrák minisztérium által tárgyalni kívánt kérdések a május 10-i jegyzék és a május 26-i átirat alapján a következőkben határozhatók meg: I. Egyszeri elintézést igénylő tárgyak: 1. a magyar minisztérium működésének kezdetéig tartó időszakra nézve kölcsönös elszámolás a két adminisztráció között. II. A jövőben is kölcsönös elintézést igénylő tárgyak: /. egymás részére teljesített pénzkifizetések elszámolása, 2. az összmonarchia vámügye, a külfölddel való kapcsolat, 3. kereskedelem Ausztria, Magyarország és más országok között; a közbenső vámvonal megszüntetése, illetve megtartás esetén az új vámtarifák meghatározása, 4. a pénzforgalom kérdései, 5. hadikiadások és a hadi tárgyak kezelése, 6. civillista, 7. postaügy. A magyar külügyminiszter, mint láttuk, a minisztertanács megbízásából csak két témát közölt, de még ő sem hozta az osztrák minisztérium tudomására, amit Kossuth pénzügyminiszter jelentett ki, miszerint az államadósságok szóba sem jöhetnek a közös pénzügyek problematikában. 45 Amint az 1848:111. törvény tárgyalásánál erre utaltunk, a magyar országgyűlés az államadósságból nem vállalt részt, hanem megajánlott 3 milliót az udvartartás, a közös diplomácia és a hadsereg egyes csapattestei számára (spezielle Korps der Armee). Ez a 3 millió az osztrák minisztérium számára megnyitott hitelként szerepelt volna, amelyből az osztrák fél levonhatta az általa teljesített kiadásokat, valamint a magyar kincstár által tett átutalásokat. Kossuth a költségvetési előterjesztésben hangsúlyozta, hogy a háromféle tétel (udvartartás, segéd katonai testületek, közös diplomácia) nem maradhat „egybezavarva" a 3 millió összegében. A segéd katonai testületek — „tüzérek, hidácsok, árkászok" — költségei a hadügyminisztérium költségvetésének 6. pontja alatt szerepelnek, tekintettel a létrehozandó önálló magyar hadseregre. Ugyancsak külön kell szerepelnie a diplomáciai költségeknek, mivel az 1848:111. tc. kiegészítésére van szükség, azaz önálló diplomáciai személyzetet kell létrehozni, amelynek a Külügyminisztérium költségei között kell szerepelnie. E tétel alatt tehát egyedül az udvartartás költségei maradnának. 46 Az országgyűlés így megszavazott a királynak 2 566 667 Ft-ot, a nádornak és hivatalának 112 860 Ft-ot 1848-ra. (Egyúttal elengedték a jászkunok által a keresztezte egymást. Az osztrák máj. 26-i válasz meg is jegyezte, hogy tulajdonképpen nem a máj. 10-i jegyzékükre kaptak választ. A magyar minisztérium ugyanis nem nyugtázta annak kézhezvételét, és minden reflexió nélkül közölte a javasolt tárgyalási pontokat. 45 Kossuth átirata Esterházyhoz. 1848. máj. 20. Töredék. KLÖM XII. 160. Az irat mai jelzete: Kossuth miniszteri iratok. 46 Kossuth költségvetési előterjesztése, 1848. aug. 1. KLÖM XII. 529.
