F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VII. „Király személye körüli minisztérium". Külügyminisztérium

segédhivatalaival tettek kivételt az állandóan szaporodó adminisztratív munka miatt. Ezeket a tisztviselőket azonban nem alkalmazták, hanem csak „további munkálódásra" voltak kötelezve, ahogyan ez más minisztériumokban is előfordult. A fizetéssel így is állandó probléma volt, még a kinevezettek esetében is: késett az összeg átutalása. Az OHB kormányzásának kezdetén pedig mindazokat elbocsátották, akik a „haza és alkotmányos szabadsága iránt rokonszenvvel nem viseltettek".

33 Az erdélyi kancellária iktatóhivatala beolvadt a külügyminisztériumi iktatóhivatalba, és közös számsorozatban, egyesítve kezelték az ügyeket.

34 Ugyancsak sor került az erdélyi kancellária levéltári igazgatósága által kezelt pénztárnak és letéteknek a Külügyminisztérium díjazó hivatalába való beolvasztására.

35 A kinevezések 1848. április—június között nagyrészt lezajlottak. Június végére a miniszteren, az államtitkáron és a két álladalmi tanácsoson kívül hét titkár, tizenhárom fogalmazó (6 tb.), 10 segédfogalmazó (5 tb.), valamint a segédhivatali személyzet, összesen 77 fő állott a Külügyminisztérium szolgálatában, beleértve az ajtónállót és a kapust is. Annak ellenére, hogy a Külügyminisztérium hivatalnokainak 90 százaléka régiekből került ki, egyik minisztérium személyzetét sem válogatták meg annyira, mint ezt, mivel a kancellária majd háromszor nagyobb számú személyzetéből sokan kompromittálták magukat Ausztria kiszolgálásával. Batthyány Lajos segédhivatali beosztásban levők kinevezése ellen is szót emelt, például Frenreisz József kiadói igazgató segéd esetében.

36 A válogatás ellenére különösen szóhoz jutottak az Esterházy-minisztériumban az államtanács nélküli államtanácsosok. E minisztérium két ilyen személyt alkalmazhatott csak — ezek lettek Bartal és Platthy —, de a miniszter megpróbált többeknek is menedéket adni (például id. gr. Zichy János, Remekházy József)- Batthyány szigorúan utasította Esterházyt a törvény betartására.

37 Nagyon különös azonban Zsedényi Eduárd jelenléte, sőt aktív részvétele a Külügyminisztérium magas szintű napi munkájában, noha a tisztviselők közé nem vették fel. A hivatalnokok munkájára döntő befolyással volt, elsősorban Pulszky távollétében, és a nádor állandó „titkos" 33 Bécsi magyar minisztérium a Pénzügyminisztériumhoz. 1848. jún. 4. A fizetések átutalásának késedelméről. Király személye kör. mm, Elnöki 1848:124. eln. sz.; Kossuth Pulszkyhoz az elbocsátásokról, 1848. okt. 11. (őrjegy van): uo. 1848:1617. eln. sz. 34 Pulszky Szemere belügyminiszterhez, 1848. jún. 23. Király személye kör. mm, Elnöki 158:300. eln. sz. 35 Pm, Elnöki 1848:1434. eln. sz. 1848. aug. 12. iktatókönyvi bejegyzés; KLÖM XII. 709. 36 Statisztikai adatok a Fényes-kimutatáshoz, 1848. jún. 26. Király személye kör. mm, Elnöki 1848:335. eln. sz. Az 1847-es állapot szerint a magyar kancellária hivatalnokainak száma218 fő + 4üres állás. Lásd: Tiszti névtár. Frenreiszről Batthyány Esterházynak, 1848. ápr. 24. Batthyány min. eln. iratai 1848:67. eln. sz. Nóvák Lajos volt külügyi sorjegyző a magyarok ellen készült illír proklamációt osztogatta Bécsben. Elbocsátásáról utasítást küld Pulszkynak Batthyány aug. 15. Batthyány min. eln. iratai 1848:504. eln. sz. A Külügyminisztérium jegyzéke Novákról az Igazságügyi Minisztériumhoz, szept. 7. Király személy kör. mm. Altalános 1848:2732/832. sz. 37 Batthyány Esterházyhoz, 1848. máj. 17. Batthyány min. eln. iratai 1848:206. eln. sz. 13 F. Kiss Erzsébet 193