F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
VII. „Király személye körüli minisztérium". Külügyminisztérium
hogy Esterházy — részben hanyagságból, részben hozzá nem értésből — éppen arra a Paziazzi Mihály elnöki titkárra bízta az ügyek vitelét, aki köztudottan osztrák érzelmű volt. Fontos, az osztrák kormányzatra kompromittáló iratokat is elszállíttatott a kancelláriai irattárból. 26 Pulszky Bécsbe érkezése után lényegében átvette a minisztérium vezetését; Esterházy csak ritkán jelent meg a hivatalban egyes iratok aláírása végett. „Minden csiklandósabb ügyiratot" Pulszky írt alá „a miniszter távollétében", ami az óvatos herceg kívánsága volt. 27 Pulszky magával vitte Bécsbe Henszlmann Imrét és Szontágh Pált, barátait és Kossuth bizalmasát, Varga Istvánt. Igyekezett szívélyes viszonyba kerülni a nála jóval idősebb és tapasztaltabb régi kancelláriai hivatalnokokkal, Bartallal és Platthyval; a napi ügyvitel az ő vállukon nyugodott. 28 Az elnökség a következő ügyeket intézte: 1) A miniszter eskette a nádort és a koronaőröket, az államtitkár a prímást, a főpapokat, a bánt, az ország zászlósait, a Szt. István rendi vitézeket, a minisztereket és az államtanács tanácsosait. 2) A pénzes hadügyi miniszterhez tartozó tárgyakat és mindazt, ami személyes tárgyalást igényelt az uralkodóval, az osztrák minisztériummal, a külföldi követekkel, a miniszter, illetve államtitkára intézte. Levelezés ez ügyekben a magyar miniszterekkel. 3) Az adminisztratív tárgyú intézkedések az államtitkárt illették. 4) A minisztériumi tanácsüléseken, amelyeket itt szorgosan megtartottak, a miniszter vagy az államtitkár elnökölt. 5) A postát az államtitkár bontotta, s azokat az ügyeket, amelyek nem kívántak elnöki elbírálást, az álladalmi tanácsosokhoz küldte. 6) A miniszter távollétében mindent az államtitkár írt alá. A budapesti minisztériumoknál ez nem volt lehetséges; csakis miniszter, esetenként a helyettes miniszter írhatott alá hivatalos kiadványt. Az 1848:111. tc. 20. §-a a volt magyar kancellária személyzetéből két álladalmi tanácsost rendelt a külügyminiszter mellé, akik személyére Esterházy tett javaslatot. Ezek id. Bartal György és Platthy Mihály lettek, lényegében osztályvezetői beosztásban. 29 A //. osztály Bartal vezetése alatt a következő ügyeket intézte: 1) Csergheő Lőrinc titkár intézte az útlevelek, a ki- és bevándorlók, a hazából kivándorlók ügyeit; ez ügyekben a Belügyminisztériummal levelezett. Továbbá foglalkozott a katonaság, a testőrség ügyeivel — levelezett a Honvédelmi Minisztériummal. 26 Pulszky 93—94. Megegyezően adja elő Szögyény-Marich I. 83—84., aki maga javasolt régi tisztviselőket Esterházynak. Frenreisz József elnöki kiadói igazgatói segéd neve is felmerült e sötét ügy kapcsán. Magyar külügyi átirat Czillich kabinetirodai igazgatónak, 1848. aug. 27. Király személye kör. mm, Elnöki 1848:1099. eln. sz. Talán azért csak augusztusban tiltakozott a minisztérium, mert ekkor vették számba az iratokat a pesti szállítás miatt. Pulszky már tett erről jelentést júl. elején a magyar belügyminiszternek: Károlyi 1932. I. VIII. old. 27 Erről bővebben: Pulszky 94—95. A minisztériumi ügyintézésnek a mai kor számára elképzelhetetlenül kényelmes és joviális kereteiről: uo. 101—102. 28 Varga állandó tájékoztatást adott Kossuthnak. Pulszky Batthyányhoz tette jelentéseit. Pulszky 93—96. Jelentéseik több másolata megtalálható a Schwarzenberg-hagyatékban: ÖStA SchwarzenbergNachlass Fasc. VIII. 396. sz. 29 Batthyány Esterházynak, 1848. ápr. 24. Batthyány min. eln. iratai 1848:67. eln. sz.
