F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
VII. „Király személye körüli minisztérium". Külügyminisztérium
mellettiségből fakadt, de feladatai nem csak külügyi vonatkozásúak voltak, lásd például kegyelmi ügyek. Ilyen ügyeknek nem kellett volna a megszokás hatalmánál fogva e minisztériumnál maradni, mert ezt szakminisztérium is el tudta volna intézni. A közös ügyek meghatározása, intézése viszont egész minisztériumot kívánt volna az esetben, ha e témához a végleges elintézés igényével nyúltak volna hozzá. Talán azt mondhatnánk, hogy az „érintkezési" minisztérium már puszta létével is külügyek után kiáltott, így viszont majdhogynem fölös szerepet töltött be. Frappánsan fejezte ki magát Kossuth: Esterházy „fractio, ki nem cselekszik, hanem csak »befoly« törvény értelmében mindazon viszonyokba, melyeket tk. más valaki intéz". 21 A valóságos külügyi témák — a legegyszerűbbek is — a minisztertanácstól vagy valamelyik minisztertől indultak el. Megemlíthetjük az április 12-i minisztertanácsi határozatot a magyar hajók magyar lobogó alatti hajózásáról és az osztrák konzulátusokon magyar konzulok, illetve ügyvivők kinevezésének elhatározását. 22 Igaz, a június 6-i minisztertanács a konzulátusok felállítását a kereskedelmi érdekekre hivatkozva a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumnak rendelte el szerb, moldva, román és török területen, s ez a minisztérium túlnyomó többségének óvatosságára utal. Amint említettük, a külügyekben egészen másként foglalt állást Kossuth, aki szerint akkor lesz Esterházy tényleges miniszter és felelős, ha lesz saját „külügyészi kara", amely az uralkodó követének személye mellett teljesít szolgálatot, oly helyeken, „miket a honvédelem eszméje természetesen kijelel", a svéd, török és al-dunai népeknél. 23 A június 6-i minisztertanácsi határozat nyomán a konzulátusok költségei sem a bécsi minisztérium költségei között szerepeltek, hanem a Földmüvelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumnál, csekély 20 000 Ft-os tételben (4 konzulátus, félévre). 24 Egy valamivel is higgadtabb partner esetében — amilyen Ausztria sohasem volt a magyarokkal — el lehetett volna érni magyar ügyvivők kinevezését az osztrák követek mellé. A bécsi minisztérium a fent részletezett tevékenységét a következő szervezeti keretekben hajtotta végre: az /. osztály egyet jelentett az elnökséggel, vagyis a miniszterrel, államtitkárral és a megfelelő számú segédszemélyzettel. A miniszter helyettese a néhány napig volt pénzügyi államtitkár Pulszky Ferenc lett május 3-án, egyúttal kijelölték az osztrák minisztériummal közös tárgyalások vitelére is. 25 Pulszky saját előadása szerint rövid életű pénzügyi szereplése amiatt szakadt félbe, 21 Kossuth júl. 20-i cikke: KLÖM XII. 600. 22 Batthyány Esterházyhoz, 1848. jún. 27. Batthyány min. eln. iratai 1848:352. eln. sz., illetve Király személye kör. mm, Elnöki 1848:346. eln. sz. 23 KLÖM XII. 600. E korban a követek nem országokat, hanem uralkodókat képviseltek. 24 KLÖM XII. 502. A külügynél a költségvetés jegyzetében az állt, hogy ezek felállítása szükséges, de semmilyen összeg nem szerepelt. Uo. 498. A külügy a pénzügyhöz, költségvetési előterjesztés, 1848. jún. 20. Király személye kör. mm. Elnöki 1848:258. eln. sz. 25 Esterházy előterjesztése máj. 1-én: Batthyány min. eln. iratai 1848:93. eln. sz.; Nádori megerősítés máj. 3-án: István nádor lia. Miniszteri 1848:1026. sz. A PH már 1848. ápr. 9-én javasolta e posztra Pulszkyt.
