F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

IV. Kormányzóság és Szemere Bertalan miniszterelnöksége (második minisztérium), 1849. április 19.—augusztus 11.

kormányzó hivatalában, hanem más fontos pozícióban is működtek. Beöthy Sándor 1848-as államtanácsos, volt kancelláriai tanácsos például külügyi megbízatással Bukarestben járt el.

38 A legfelső államigazgatás tárgyalásánál meg kell emlékeznünk a különféle szakbizottságokról, amelyeknek létrehozását a május 2-i ülésen tárgyalta a minisztertanács. Ezeket az egyes miniszterek is létrehozhatták saját hatáskörükben, napidíjak fizetése mellett, egyes tárgyak és törvényjavaslatok kidolgozására. Hasonlóan a mai tárcaközi bizottságok gyakorlatához, elsősorban a sok tekintetben egymást fedő minisztériumi hatásköri szférák nehézségeinek áthidalásáról lett volna szó, de tudomásunk szerint ilyen bizottság nem jött létre, hacsak nem tekintjük ilyennek például a Szemere által az alkotmány kidolgozásával megbízott néhány tanácsos együttesét. Ezzel a minisztérium megtette az első lépéseket a nemzetgyűlés későbbi döntésére bízott új alkotmány létrehozására. Szemere a Belügyminisztérium néhány tanácsosának, Kemény Zsigmondnak, Csengerynek, Kúthy Lajosnak adott utasítást az alkotmány összeállítására: „Önök cseréljenek eszméket az írandó alkotmányról, mi egyik érdemes képviselő szerint, legalább csak 800 évig megálljon. Siessenek vele. Talán hamarabb kell, mint gondolnók. Minden esetre tisztába kell hoznunk, mert ágyát a közvéleményben meg kell készítetnünk jó eleve... most sietős minden. Nem a legjobb, ami kívántatik, hanem a jó lehető gyorsan."

39 Több adatunk az alkotmánykészítő munkáról nem ismeretes. Számos előtanulmányféle található azonban a kormányelnöki iratok, Szemere iratai között, így a már sokszor idézett francia alkotmány fordítása is.

40 Nehéz elképzelni, hogyan készítették volna el az alkotmány paragrafusait az államforma meghatározása hiányában. Ha csak ideiglenesét akartak összeállítani, nem állhatott volna még 800 évig, amint Szemere a képviselő szavait idézte, ha pedig véglegesre gondoltak, nem lehetett gyors eredményre számítani. Mielőtt a minisztérium szervezésének eseményeit felidéznénk, röviden ki kell térnünk a kormányzó és a miniszterek esküjének problémájára. A kormányzói tudósítást Kossuth e szavakkal zárta: „Ezen elvek alapján vélném úgy a kormányzó eredezteti, és kijelenti, hogy Magyarországnak nem kellenek az ilyen — minisztereknél, azok tanácsosainál is — nagyobb urak. A cikk meglepő közjogi, közigazgatási tájékozottsága alapján lehetséges, hogy a cikket maga Szemere írta vagy legalábbis sugalmazta, szerkesztője lévén a lapnak. A cikk megegyezik Kossuth-ellenes törekvéseivel is. Vö. Szemere Kossuthhoz jún. 3-án írt levelével. KLÖM XV. 473. 38 Gr. Batthyány Kázmér értesítése a kiküldésről a Pénzügyminisztériumnak. 1849. máj. 29. 102/k. ü. szám. Pm, Pénztári 1849:7206. pü. sz.; Beöthy Sándor a Pénzügyminisztériumnak. 1849. máj. 30.: Uo. 1849:7258. pü. sz. 39 Bm, Elnöki 1849:163. eln. sz. jún. 10. Beér—Csizmadia 39. 126. jegyzetében tévesen szerepel az irat jelzetében az 1848-as évszám. 40 Varga Zoltán 186. szerint a francia alkotmány szövege a kormányzó iratai között azt bizonyítja, hogy Kossuth foglalkozott az alkotmánykészítéssel, noha csak a szabadságharc győzelme utáni időre tervezte annak elkészítését. 8 F. Kiss Erzsébet 113