Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

thökölyánus többséggel s Wesselényi Pál embereivel. A tanácsülés eredménye Kendéék december 2-i hűségnyilatkozata

874 — ez azonban nem gátolja meg a másik két csoportot abban, hogy rá egy jó hónapra generálisává válassza Thökölyt. Az 1680-as év jóval eseménytelenebb jelen szempontunkból. Az év áprilisában Kökényesdi újbóli követjárása foglalkoztatja a tanácsot.

875 Az 1680. augusztus 12—16-i ülés pedig bizonnyal már az 1680 októberében Teleki, ill. Thököly és Wesselényi Pál közt Somlyón folyt tárgyalások előkészítése.

876 Csak 1680 októberében kerül e vonatkozásban egészen nagy jelentőségű ügy a tanács elé. Apafi október 28-án az újabb bécsi követjárásáról (s egyben magyarországi hangulatfelderítéséről) visszaérkezett Vajda Lászlót küldi Telekihez szóbeli tájékoztatásra, censuráját várva.

877 Az bizonytalan, hogy a tanács egészének megkérdezésére sor került-e, censurák nem ismeretesek — az azonban tény, hogy Vajda 1680. november 21-én a portára indul, most már Apafinak kieszközölni a kiindulás engedélyezését. Innen azonban a tanács szerepéről a bujdosók ügyében megint hosszú időre nem hallani. A nagyvezér csak 1681 áprilisában dönt a magyarországi hadjáratról, Apafi pedig jónak látja országgyűlés elé vinni az ügyet. Onnan pedig jó ideig ismét csak egyetlen nyom: 1681. július 9-én Apafi tanácsülést tart a magyarországi ügyben.

878 A hadjáratra pedig csak a tanácsurak egy része kíséri el Apafit, más részük otthon marad Bornemissza Anna mellett a kormányzatot vinni. A tanács szerepe csak 1681 novemberében tűnik fel újra, amikor a nagyvezér 1681. október végi számonkérő levelére kell válaszolni. A porta ti. részletes tájékoztatást várna a Magyarországon elértekről — s az el nem értekről is, az utóbbiak okáról szintén. Apafi összehívja tanácsát a válaszadásra, de csak Haller Pál, Nemes János, Bethlen Elek s a szász comes megy be, Teleki Rhédeivel s Bethlen Gergellyel a határszélen van vigyázásban, Székely László főkövetként a portára tart, Naláczi sincs az udvarban. A négy tanácsúr azt az álláspontot alakítja ki, hogy a válasz ne vádaskodjék, szorítkozzék a tényekre. Apafi maga is elfogadja ezt; a válasz azonban végül is mégis élesen vádolja Thökölyt, s némileg Hasszán váradi pasát, a török segédcsapatok vezérét is, Teleki és Naláczi censurája már a válasz kiadása után érkezik meg. Ezeket Székely és követtársai után küldik, akik a levéllel egyidejűleg amúgy is pótutasítást kaptak.

879 A levél azonban nem segít, Székely László diplomata-tapasztalata, borotvaéles esze sem. A nagyvezér 1681. december 9-én Székelyen át megüzeni Apafinak: őt teszi felelőssé érte, ha a bujdosók visszaállnak a német pártra! Egyben generálist kíván választatni az összes bujdosók fejéül. Székely (követtársaival együtt) azonnal jelenti ezt Apafinak,

880 az pedig december 24-én késő este véve a jelentést, másnap másolatban megküldi a tanácsuraknak, igen sürgős censurájukat várva.

881 Tekintettel a censurákban foglalt nézetek eltéréseire, a fejedelem 1682. január .8-ára egybehívja a tanácsot. A jelenlévő 8 tanácsúr (Haller Pál, Teleki, Nemes János, Bethlen Elek és Gergely, Rhédei, Mikes Kelemen, Barcsai Mihály) úgy határoz, hogy a portán kérni kell Erdély mentesítését az 1682-i hadjárattól, s egyben a szokottnál korábbra, február 17-ére egybe kell hívni az országgyűlést.

882 Közben azonban új gondjuk is nő. Apafi elébük tárta Thökölynek Fráter István huszti alkapitánynak írt fenyegetődző