Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

levelét. A tanács január 10-én határozott leintest küldött Thököly címére.

883 A Thökölyvel való áldatlan feleselés azonban folytatódik (miközben a portán is folyik a harc Székelyek meg Thököly odaküldött követei közt). Apafi 1682. január 30-án Thököly három leveléről is kéri valószínűleg nem az egész tanács, csak Teleki véleményét: válaszoljon-e rá, s ha igen, mit?

884 Teleki csalárdságnak, provokációnak tartja a leveleket,

885 de azért választ fogalmaz a fejedelem nevében: adja Isten, hogy a német, biztatásaival, meg ne csalja Thökölyt — s jelzi neki, hogy portai követei török segéllyel biztatják.

886 Pár nap múlva némi módosulással ismétlődik meg ez. A fejedelem február 7-én küld két Thököly-levelet véleményezésre Telekinek,

887 az megfogalmazza a választ, de kikéri róla Rhédei és Bethlen Elek véleményét is. Azok helyeslik Teleki fogalmazványát.

888 A Thökölyvel való levelezés azonban epizód jelentőségű ahhoz a tárgyhoz képest, amely 1682. március végén kerül a tanács elé. A porta, Thököly követei buzgalmának eredményeképp, visszakéri Apafitól az 1681-ben Magyarország hódoltatására adott atnámét. Ez lényegében a magyarországi ügyek kivételét jelenti a fejedelem kezéből. Apafi március 26-án, a nagyvezér követe érkezése napján, kikéri a tanácsurak véleményét,

889 s aztán április 6-a tájt tanácsülést is tart. Az urak az országgyűlésnek adják tovább a kérdést.

890 Az országgyűlés azután a portára küldi Macskási Boldizsárt és követtársait — most már nem a hadba vonulás ellen tiltakozni, csak előnyösebb feltételeket kieszközölni a hadakozásnál. Még a portán vannak, mikor a budai vezér, levélben s követtel már mezőre szállását közli Apafival, azt sürgetve nála is. A fejedelem ,,a jobb módjával való megindulás" megtárgyalására június 20-ára egybehívja az urakat.

891 Ez az ülés határoz arról, hogy az egyes törvényhatóságok hadai hova gyülekezzenek s mikor induljanak.

892 S itt újból hosszú hónapokra nincs nyoma a tanács ez irányú tevékenységének. 1682 decemberében is előbb csak egy epizódról tudunk: a sárospataki iskola sorsa kerül elébük.

893 Ami érdemibb: Klobusiczky Pálék erdélyi követjárása, Thököly erdélyi jószágai bizonyos ügyeinek rendezésére, de általános politikai kérdések tárgyalására is (a felső-magyarországi fejedelemség és Erdély bizonyos, pontosabban nem ismert tartalmú „jó edgyességéről"), arról csak annyit tudunk, hogy a tanács 1683. január 15-e táján tárgyalta az ügyet, a Thökölynek ekkor adott válasz azonban nem ismeretes.

894 Az 1683-i hadakozásra pedig a tanácsnak kezdetben nincs külön befolyása. A szultán s a nagyvezér rendelkezése 1683 februárjában az országgyűlés ülésezése közben érkezik Erdélybe, fel is olvassák a rendeknek. Apafi sietve a portára indítja ellenérveivel Sárosi Jánost. A tanács szerepe a dologban annyi, hogy a követ instructióját Teleki titkára, Komáromi János fogalmazza, Teleki revideálja s feltehetően még egy tanácsúr belejavít,

895 de hát ez nem is a tanács egészének tevékenysége, s e szerv országgyűlés alatti ténykedését általában nem tárgyaltuk külön. 1683. április 10-én azonban csak a tanácsot kérdezi meg Apafi a hadjáratba igyekvő tatár hadak erdélyi átvonulása tárgyában.

896 A tatár átvonulásra mégis sor kerül, eléggé viharos körülmények között.

897 Erdélynek viszont legalább az a nyeresége megvan a dologból, hogy erre hivatkozva később indul a hadba. Apafi csak május 26-án hívja egybe június 10-ére a tanácsot a hadak gyülekezése