Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

EOE VIII. 316. 536 EOE VIII. 379. 537 EOE VIII. 435. 538 V: BI1 I. 171—2. 539 Sz: U IV. 1025. 540 BrÁL Pr et I 562. (Az út Brassó táján vezethetett, mert Báthori Kristófnak e jelzeten található 1580. április 22-i rendelete a brassaiakat és háromszékieket bízta meg elzárásával a őriztetésével.) 541 EOE II. 212. 542 EOE VI. 359. 543 EOE VII. 280. 544 EOE II. 225—6. 545 EOE II. 302. E törvényt erősíti meg, némi bővítéssel, az 1577. októberi IX. tc.: a fejedelem az ország- és részgyűlések alatt „tanácsival és főfő törvény esmérő személyekkel" lássa el ezeket. (EOE III. 123.) Erre az alaptörvényre megy vissza az 1581. szeptemberi III. tc. is az 1581-től történt hatalmaskodások megítéléséről: fejedelmi mandátumra sedria tartandó ezeket illetően, s fellebbezés esetén a tanács revideálja az ítéletet. (EOE III. 164.) Az 1582. áprilisi—májusi V—

VI. tc. (EOE III. 167— 8) az 1581-i törvény továbbfejlesztése, a fejedelmi tanácsot illető határozmányok érintetlenül tartásával. 546 EOE II. 565. 547 V: BI1 II. 208. 54s V: BI1 II. 277—8. 549 EOE VII. 400—1. 550 Sz: U VI. 278. 551 EOE I. 176. 552 EOE I. 177. 553 EOE II. 87. 554 EOE II. 535. 555 V: BI—EK 279—83. 556 V: BI—EK 249. 557 V: D III. 25—8. 558 TT 1889: 33—4; Szk. IV. 460. 559 Szk. II. 261. • 560 EOE IV. 551. 561 EOE V. 556—8. A királyi biztosok által hozott követelések a jus prohibitumot, Bocskai Miklós jószágainak ügyét, Pernyeszi Gábor megkegyelmeztetését, Nagybánya hovatartozását s Erdélynek a pozsonyi országgyűlésre való követküldését illették. 562 EOE V. 565. 563 EOE VI. 104. 564 TT 1885: 228—30. (Bethlen G.—Thurzó Gy., 1614. július 10.) 565 TT 1880: 485—6, 707—9. 566 TT 1879: 763—4. 567 SzO VI. 61—2. 568 1558. június: Perényi Ferenc kiszabadításának kérdése (EOE II. 99); 1561: a kolozsmonostori konvent levéltárának ügye (EOE II. 193); 1571 előtt: Szatmár Báthori István által birtoklása (EOE II. 483—4); 1583: az udvari orvos fizetése (V: BI1 II. 207—8). 569 Az ügy a kolozsváriak postulatumaival indul harmincadkiváltságaik visszaállítása iránt. A fejedelemasszony erre kiváltságai productióját kívánta a várostól. Azok jelezték készségüket erre; az újabb válasz 1630. február 11-én ex consilio kelt: „Ha vagion iob levelek a Harminczadrol producalliak". V: BI1 II. 97.) 570 özv. Gáspár Jánosné Bethlen Zsófia a gubernátortól kéri Bethlen Gábor által (sinistra informatio alapján) elfoglalt jószága visszaadását. A válasz 1630. február 12-én ex consilio szól: a következő törvényszakon eligazítják az ügyet. (Ikt. B-lt.) 571 Ismét özv. Gáspár Jánosnérói van szó. A magtalan, beteges özvegyasszony három rokonára (Haller Istvánra, Apafi Györgyre s Bethlen Györgyre) hagyja végrendeletileg jószágait; végrendelete