Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

megerősítését kéri (consensussal és jus regiummal). A tanács 1630. augusztus 12-én hozza meg pozitív döntését. (Ikt. B-lt.) 572 Kassai István 1635. június 23-án, a fejedelem két nappal korábbi rendeletére, részletes censurát ad az ügyben követendő eljárásról, hivatkozva rá, hogy már két felterjesztéssel élt Rákóczihoz Juszuf aga hűtlenségéről, s egyben javasolva: a fejedelem kérje ki a többi tanácsurak véleményét is. (Gyfv: Ly 6: Kassai I. iratai.) 573 Kassai 1635. július 18-án, a fejedelem rendeletére írt, számos egyéb tárggyal is foglalkozó véleményében írja: nem tartja szükségesnek a Székely által (valamelyik román fejedelemnek) írt levél bekérését; ez elegendő lesz akkor, ha Rákóczinak valaha érdemi tárgyalást kell folytatnia Székely ügyében. (Uo.) 574 Uo. 575 Kassai írja 1636. február 1-én a fejedelemnek (uo.): Szalánczinak utána kell küldeni a Bornemisza Jánosnak írt levélben Szalánczi követségével foglalkozó részeket. Ami a két nagyhatalom álláspontját illeti, úgy látj£: a császár is aszerint rendelkezett vigyázásra a vármegyéknek, ahogy Rákóczi íratott neki (bár e levelet még nem kaphatta meg). II. Ferdinánd láthatólag csak saját területének védelmére gondol, tekintettel a törökkel való békére. Ám ne segítse Rákóczit a császár — jegyzi meg a tanácsúr —, de mutasson fegyvert, s ne adja értésére a portának, hogy nem avatkozik Erdély ügyeibe. Azt viszont jelezhetné: arra akar vigyáztatni hadaival, hogy mi következik Bethlen szökéséből, s a szultán hogy tartja meg Erdélynek adott atnáméját. Ami Erdély saját teendőit illeti, Kassai fegyveres előkészületeket is javasol a diplomáciai lépések mellett. A törököt leköti ugyan a perzsa háború — érvel —, de ha Bethlen István elhitetné vele, hogy sem a császár, sem a lengyel király nem segíti Rákóczit, könnyen felültethetné Erdély ellen! Rákóczi legyen hát vigyázásban, bár inkább titkon gyűjtsön hadat, s azok egy ideig ne jöjjenek beljebb Máramarosnál. S persze pénzáldozatokra is szükség van az ország békéjének megtartására. Talán némileg hosszasan idéztük Kassai e censuráját, de úgy hisszük: kulcsfontosságú Rákóczi 1636—1637-i politikájának megértéséhez. 576 SzS: Rcsl 13. (I. Rákóczi György—Lorántffy Zsuzsanna, 1636. február 23.) 577 Tanulságos lesz — írja Kassai 1636. március 2-án Rákóczinak —, ha Eszterházy (akinek ismernie kell a császár és a fejedelem megegyezését) II. Ferdinánd tudta nélkül s Rákóczinak tett ígéretei ellenére jár el ebben az ügyben. Az is különös, hogy Illésházy, Bethlen Péter apósa, gyalogokat küldhetett Ecsedre, s Bethlen Péter is szabadon fogadhat hadat. Annak azonban még nem látja idejét, hogy Rákóczi fegyverrel gátolja meg Magyarországon az ellene folyó hadfogadást. Ha azonban Bethlen Péter hadfogadása bizonyos, Rákóczi kérdeztesse meg egy magyarországi emberével Bornemisza Jánostól, hogy ki engedélyével s mi okon gyűjtenek hadat ellene, a császár szövetségese ellen? Ami Rákóczi lengyelországi hadfogadását illeti: a fejedelem azonnal írasson a lengyel hetmannak, a közvetlen teendőket pedig Balling lássa el e téren. (Uo.) 578 „Elegh kemeni parancholath" — vélekedik a vezér leveléről Kassai 1636. március 6-i censurájában; hallatlan kívánság az, hogy az ember ne bántsa ellenségét, s ne is védekezzék ellene. Javaslata: Rákóczi ne válaszoljon rá, s ne halasszon csak Szalánczira (bár annak, mint a rendek követének, szintén vannak teendői az ügyben). írassa meg az igazságot, s éreztesse a pasával: ha a Bethlenek ellenségesen lépnek fel vele szemben, gondot visel magára s Erdélyre. Az optimista hírekkel ellentétben továbbra is vigyázást javasol. Meggondolásai vannak II. Ferdinándnak a megyékre küldött körrendelete kapcsán is: az „subductió"-nak nevezi Bethlen István távozását, de nem minősíti expressis verbis a király méltósága vagy az országgyűlés határozata elleni dolognak, s Ecsedről egyébként sem rendelkezik. Okosnak találja a császári párton lévő hajdúk levelét a bihariakhoz; azt viszont kivizsgáltatná, hogy honnan tájékozódva írták válaszukat a bihari hajdúk. (Uo.) 579 I. Rákóczi György—Sebesi Boldizsár portai ügyvivő, 1636. április 30. (Gyfv: Ly 4: I. Rákóczi György politikai levelei). 580 Kassai 1636. augusztus 20-án este (láthatólag egy korábbi censurája kiegészítéseképpen) érveket javasol Rákóczinak arra, hogy hűségét a kajmakám előtt bizonyítsa (a fejedelem készíti s a szokott időre be fogja küldeni a portai adót s ajándékokat), azt kérné a portán, hogy a kajmakám csak főcsauszt küldjön ki annak meglátására, hogy Rákóczi a porta ellen fegyverkezik-e, korábbi Rákóczi-barát nyilatkozataira emlékeztetné a nagyvezér helyettesét. Minthogy pedig attól tart, hogy Tholdalagiék visszaindultak a portáról, s a budai vezér embere sikereket ér el ott, egy fiatal főembert küldene 8* 115