Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

időpontjának s helyének meghatározására,

898 de még a tanácsülés előtt kikéri Teleki véleményét: nem kellene-e postán a nagyvezér elé tárni az erdélyi hadak késésének okát, a tatár átvonulás okozta nehézségeket? S rendelkezzék-e Erdély portai ügyvivőjének is ez iránt?

899 A június 10-i tanácsülés feltehetőleg határoz is a had kiindulásának mikéntjéről — s aztán már csak akkor találkozunk a szervvel e kérdéskörben, mikor, Bécs felmentése után, Erdély erőteljesebben kezd elhatárolódni Thökölytől. Már 1683. november közepe tájt tanácsi határozat születik arról, hogy Thökölyéket nem engedik Erdélybe, ha a császáriak elől menekülnek. Apafi december 1-én arra a hírre, hogy Thököly a nagyvezér támogatásával akar Erdélybe szállásolni, Teleki javaslatát kéri, másnap pedig katonai intézkedéseket tesz a beszállásolás elhárítására.

900 Ezek után már csak az Erdély és a bujdosók ügyének kiábrándítónak ható, de a körülmények ismeretében törvényszerű lezárásában, Thököly perében (pontosabban annak elhatározásában s előkészítésében) való közreműködés marad a tanácsra: döntés a per megindításáról, ill. halasztásáról, az eljárás mikéntjének megválasztásáról (evocatio vagy certificatio), az utolsó pillanatban közvetítésre Erdélybe érkező Bancsi Ádám fogadása körüli lépések.

90

1 Fordítsuk most figyelmünket a fejedelmi tanács Apafi-kori diplomáciai tevékenységének egyéb vonatkozásaira. Ezeket már rövidebben is bemutathatjuk, hisz mindazt, ami a török, császári, francia vonatkozásokból a magyarországi elégületlenek, majd bujdosók ügyéhez kapcsolódik, már elmondottuk. A török diplomácia 1663 tavaszán okoz először gondokat a tanácsnak. Apafi, a nagyvezérnek az adót sürgető levelét vévén, kikéri a tanács véleményét.

902 Mikor azután a szultán kapucsit küld a fejedelemhez, az adó hátralékának haladéktalan beküldését s Erdély hadainak felvételét, újabb rendelkezésre pedig megindítását követelve, Apafi 1663. június 20-a tájt egybehívja a tanácsot. Csak Bethlen János, Keresztessi Ferenc és Bánffy Zsigmond érkezik be Gyulafehérvárra, a többiek távollakásukra vagy váratlan megbetegedésükre hivatkoznak. A fejedelem június 24-i válasza is e tanácsurak véleménye alapján születik.

903 1 664-ben több ízben foglalkozik a tanács török ügyekkel. Apafi az ő határozatuk alapján utaltat ki 100 tallér ajándékot Moharem tihajának a rendek Lipcsei György marosportusi perceptornál lévő pénzéből.

904 Más a súlya annak az ügynek, amely 1664 augusztusában kerül a tanácsurak elé. Apafi hírt (s feltehetően túlzó híradást) véve a török szentgotthárdi vereségéről, a portától való elállás lehetőségeit mérlegeli, s kikéri a tanács véleményét, annál is inkább, mert a török hűségén maradás esetén be kell küldeni a portai adót.

905 Az átállásra nem került sor; Szilvási Apafitól s tanácsától nyert utasítással

906 beviszi a portai adót. Az év utolsó napjaiban pedig tanácsi határozatból küldik a portára Paskó Kristófot, a nagyvezér s más török főbbek megnyerésére.

907 Eseménytelenebb e tekintetben az 1665. év. Apafi március végén a portai ügyvivő személyére nézve kéri az urak javaslatát.

908 Ugyanez idő tájt vannak teendői a tanácsnak a Váraddal szembeni határ kijelölése körül

909 — nem utoljára. Az évben történik, hogy Rottal Bánffy Dénes útján azt javasolja Apafinak: küldjön Simon Reiningernek, a császár portai ügyvivőjének 1000 aranyat, s az majd serényebben veszi gondjaiba Erdély ügyeit a portán (a vasvári