Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
I. A fejedelmi tanács
nak kérdésével foglalkozik tanácsúri censura. 597 Más típusú, de szintén nagy horderejű hadügyi témája a tanácsnak a jenéi rendtartás kidolgozása (1648 márciusa előtt). 598 1650 májusában a kállaiaknak alkapitányuk elleni zendülésével találkozunk tanácsúri censurában. 599 Kereskedelmi ügy tanácsi tárgyalásának egyetlen konkrét nyoma van: 1653-ban II. Rákóczi György a tanács tudtával tesz a marhákat illetően változtatást az árszabáson. 600 A kincstári ügyeket 1649-ig egyetlen ügy kapcsán találjuk a tanács hatáskörében: 1639-ben Kassai két censurája is érinti a szentiváni jószág Kékedi magvaszakadtával napirendre került ügyét. 601 1649-nél előbb egy helyi epizódot említsünk: Dés városa a rendekhez fordul egy rétjének a kamaraházhoz foglalása és borárulási kiváltságának sérelme miatt; a resolutio ex consilio kelt. 602 Ugyanakkor a kincstárat illetően egészen más horderejű kérdések kerülnek napirendre, s részben a tanács elé is; a fiscalitasok tisztázása s ezzel együtt természetesen a fiscus részére történt törvénytelen birtokfoglalásoké is. Az 1649. januári—márciusi országgyűlés XIII. tc.-e úgy rendelkezik: ha valaki a fejedelemhez fordul birtokának a fiscus által történt elfoglalása miatt, s az ügy kétes, a tanács elé kell vinni; ha a sérelmes nem nyugszik meg a tanács döntésében, a legközelebbi törvényszakon kell felülvizsgálni az ügyet. 603 Azzal a sajátos jelenséggel állunk itt szemben, hogy a fejedelmi tábla, a fellebbezés normális rendjének megfordításával, fellebbviteli fóruma a tanácsnak — bár a tanács itt formailag nem mint bírói szerv szerepel. Amikor azonban 1650ben sor kerül a fiscalitasok lajstromának összeállítására, a felmerülő vitás kérdésekben a tanács és a tábla együtt dönt. 604 A későbbiekből csak egy újabb epizód ismeretes e tárgykörből. 1651 februárjában Marosvásárhely panaszt tesz a rendeknél amiatt, hogy a fejedelmi mézgyűjtők nemcsak az ott felszedett méz és viasz elszállításával terhelik őket, hanem a Küküllő megyeiével is (azt hozzájuk hordván). Resolutiót II. Rákóczi György ad, ex consilio: tudtán kívül, rendelkezése nélkül történt így. 605 Mindaz, amit az előbbiekben a birtokügyekkel, ill. a kincstári ügyekkel kapcsolatban elmondtunk, részben már érintette a tanács bíráskodási hatáskörét is. Az ott említetteken kívül nem nagyszámú esetben találkozunk ezzel. Az első ilyen eset a Mikes fiúk ismeretes leányrablása. Mikor 1637 novemberében azok megtagadják a fejedelem rendeletének teljesítését, amely szerint vissza kellene adniuk Tarnóczi Sárát anyjának, Rákóczi egybehívja a mellette lévő tanácsurakat s más főrendeket, s azok vita után úgy döntenek: ha a lány nem akar Mikes János felesége lenni, elrablói adják ki anyjának. 606 Nagyobb horderejű ügynek, végső bírói ítélet elleni oppositiónak s az Erdély és a Partium közti határ megsértésének számít (bár 1640-ben a két terület egyazon uralkodó fennhatósága alatt áll) az, hogy a máramarosiak a besztercevidéki szegénységnek láthatólag nagyszámú juhát hajtják el a havasból. Kassai, 1640. szeptember 15-i censurájában, pontos tájékozódást javasol a fejedelemnek (mely falvak vettek részt az akcióban, s egészükben-e vagy csak néhány parasztember, személy szerint kik, vagy legalábbis kik voltak a főkolomposok) s a tettesek evocatióját, de a peres úton kívül is
