Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

Gyulaffiak: 1570—1579, 1605, 1636= 12 évben. (A 18—19. században Erdélyben s Erdélyen kívül is szerepet játszó Gyulaycsalád első tagja a korszak legvégén ér fel a tanácsba; a két másik Gyulayhoz, Mihályhoz és Pálhoz e Gyulayaknak nincs közük.) Hallerek: 1548, 1556—1569, 1605—1607, 1629—1690 = 80 évben (ebből 1653—1657-ben, 1660-ban[?], 1664—1685-ben 2 személlyel). Kamuthyak: 1610—1626=17 évben (ebből 10-ben két személlyel). Kapyak: 1622—1634, 1659—1661, 1664—1678 = 31 évben. Kemények: 1556—1558, 1613—1629, 1649—1660 = 32 évben. Kendyek: 1542—1551, 1556—1558, 1573—1594, 1605—1610, 1614 = 42évben (ebből 1542— 1548-ban, 1556—1558-ban és 1575—1594-ben két személlyel). Keresztessiek: 1612—1633, 1659—1669 = 33 évben. Kornisok: 1548, 1556, 1595—1601, 1607—1610, 1629—1648, 1658 = 34 évben. Kovacsóczyak: 1581—1594, 1622(?)—1634 = 27 (?) évben. Mikesek: 1658—1660, 1678—1686=12 évben. Mikolák: 1542-?, 1566—1568, 1615—1626, 1678—1679 = 17 évben és Mikola László nem ismert záró terminusú éveiben. (A Nalácziak arisztokrata-pályája Naláczi Istvánnal kezdődik; jócskán más előzményekkel, de a Nemeseké is.) Perényiek: 1556—1558 = 3 évben (ebből l-ben két személlyel). (A Perényiek erdélyi szerepe a Magyarország és Erdély közti határ János Zsigmond alatti kialakulásával megszűnik.) Pettkiek: 1605—1612, 1653—1667 = 23 évben. Rhédeiek: 1603,1608—1622, 1647—1667, 1670—(1683/1684) = 52 évben (ebből 1659—1664ben két személlyel). (A két tanácsúr Sennyei két különböző családból való.) Szaláncziak: 1556—1563, 1636—1647 = 20 évben. (Székely László ágának felemelkedése e korszak végén kezdődik, a Telekieké szintén. Tholdalagi Mihály utódai e korban nem törnek fel újra a főrangúak felső rétegébe, a Wesselényiek sem.)