Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

VII. Az országgyűlések

VII. AZ ORSZÁGGYŰLÉSEK Ismét csak inkább az államélet teljes bemutatásának kedvéért iktatunk munkánkba egy rövid szakaszt a fejedelmi kor országgyűléseiről. Erdély fejedelmi kori országgyűlései nem az 1790 utáni évek néha több éves diétái, amelyeket ismét csak 2—3 éves szünetekkel hívnak egybe (de megtörténik, hogy 23 évig egyáltalán nem). Évente többször is összehívott gyűlések ezek, időtartamuk néhány naptól legfeljebb 2—3 hónapig terjed. Konszolidált időszakokban általában kisebb az országgyűlések évi száma, a fejedelmi hatalom megrendülései esetén nagyobb. Van azonban két általános törvényszerűség. Kb. 1580-tól 1622-ig évente két rendes országgyűlést tartanak: a tavaszit Szent György, az őszit Szent Mihály napja után. 1622-től csak évi egy rendes országgyűlést tartanak, előbb Szent György-nap után, majd az év első negyedében. E rendes országgyűlések mellett kerül sor a szükséges számú rendkívüli országgyűlésre. Az országgyűlések helye nem állandó. Az 1540 utáni jó egy évtizedben Tordán tartják a legtöbbet, s mellette (jóval kisebb számban) Gyulafehérvárott és Marosvásárhelyt — de azonkívül a legkülönbözőbb egyéb helységekben is. 1556 és 1571 közt Gyulafehérvár és Torda rivalizál az elsőségért, mögéjük Kolozsvár zárkózik fel. 1571 és 1580 közt ismét e három város szerepel a legtöbbet, most Kolozsvár—Gyulafehérvár—Torda-sorrendben. Az 1580-as—1590-es években, pár éves közjátéktól eltekintve, kialakul a fejedelmi székhely, Gyulafehérvár csaknem teljes egyeduralma; az 1599 utáni években viszont a város rengeteget pusztul, úgyhogy Bocskai uralmától kezdve Kolozsváré a vezető szerep 1610-ig, onnan Szebené Bethlen Gábor uralmáig. Akkortól a második nagy uradalmi válságig ismét stabilan Gyulafehérvárott tartják az országgyűléseket. Az 1657— 1662-es korszak e tekintetben is rendkívüli időszak (Gyulafehérvár mellett a legkülönbözőbb helyeken tartanak országgyűléseket; Szamosújvárott, Medgyesen, Besztercén, Szászsebesen, Segesvárott, Marosvásárhelyen stb.). 1665-től azonban újra helyreáll Gyulafehérvár főszerepe; mellette két másik kincstári uradalom caput dominii-ja bír jelentőséggel: Radnót és Fogaras. Az országgyűlést a fejedelem hívja össze. A meghívólevélben többnyire — sztereotip fordulattal — utalás történik a fejedelmi tanács kezdeményező szerepére; ennek azonban sok jelentősége nem volt, hisz az évi rendes országgyűlések gyakorlata adva volt, a rendkívüli országgyűlések esetében pedig ott sem beszélhetünk határozottan a tanács kezdeményező szerepérőt, ahol ennek működése pontosabban ismert. Az országgyűlés részvevőit fejedelmi meghívólevél-