Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

IV. A központi kormányzat egyéb szervei

kereskedő ellen, kereskedő pere fiscalis jobbágy ellen). A praefecturalis sedria a fejedelmi számtartók úriszékeinek fellebbezési fóruma is volt. De inqusitiókat is végezhetett a praefectus (a fejedelem, ill. tanácsa utasítására) az országgyűlés, ill. a fejedelem elé vitt perben. A sedria működési körének lényegesen nagyobb részét tették a szám vételi ügyek. Megvizsgálta a fejedelmi jövedelmek különböző ágainak számadásait, s megadta a felmentést vagy elmarasztalta a számadásra kötelezetteket. A késedelemben vagy hibában elmarasztalt tisztre kivetett bírság, ill. a hiányösszeg megállapítása ellen fellebbezésnek volt helye a fejedelemhez,"ill. a fejedelemasszonynak elzálogosított birtokok számadásai esetében ahhoz.

296 Amit a praefectus bíráskodási tevékenységéről más forrásokból tudunk, az lényegében az előbbieket erősíti meg.

297 Számvéíeli hatásköréről más források szintén kevés továbbit árulnak el: a praefectus rendelkezett alsóbb kincstári tisztviselők számadásra berendelése iránt,

298 bizonyos számadási tételek elfogadásáról,

299 a fejedelem rendeletére jelentést tett a számvétel egyes kérdéseiről.

300 Az a korábban (a kancellária hatáskörének elemzésére) elmondottak után már meglepő volna, ha a praefectus nem foglalkozott volna hírszerzéssel is.

301 Még egy megjegyzés: ellentétben a kincstartóval, akinek levéltáráról sehol sem szólnak az egyébként is gyér források, a praefectus levéltárát kifejezetten említik (igaz, csak a korszak legvégén).

302 A praefectus hatásköréről elmondottakat nem most összegezzük. Elemzésünk eredményei a kancellária kincstári hatáskörével, ill. a kincstartói hatáskörrel való összehasonlításban nyernek majd értelmet. Előbb azonban kerítsünk sort még arra, amit a kincstári igazgatás központi szerveiről még adatszerűen kell elmondanunk. 4. KINCSTÁRI SZÁMVEVŐK Már a praefectus hatáskörének ismertetésénél is foglalkoznunk kellett a kincstári számvevők tevékenységével. Az alábbiakban ismertetjük névsorukat. Dániel deák 1571.

303 Székesfehérvári András deák 15 7 5.

304 1566—1567-ben a nagyobb kancellária írnoka. Lencsés György 15 87—1593.

305 1581 előtt Báthori Kristóf feleségének, Bocskai Erzsébetnek udvarmestere.

306 Az első magyar nyelvű orvostudományi könyv, az „Ars Medica" feltételezett szerzője. Vásárhelyi Bálint 1587—1589, 1593—1597.307 1578-ban a kisebb kancellária írnoka. 1597—1598-ban mint a fejedelmi jövedelmek pénztárnoka (perceptor proventuum), ill. a kincstár praefectusa (aerarii principis Albensis praefectus) szerepel.;

308 e tisztség sem korábban, sem későbben nem ismeretes. Szíkszay Imre 1591—1592.

309 Zlattari Mátyás 1594, 1596, 1600.

310 1583—1592: a nagyobb kancellária írnoka. Thorda István 1595—1598.3ii