Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
IV. A központi kormányzat egyéb szervei
1594 májusában, az akkori X. tc. szerint, Kolozsvári Márton deák, a későbbi ítélőmester és Tholdalagi Ferenc kapja ezt a megbízást; az országgyűlési elnöknek is részt kell vennie a munkában, ha más teendői nem akadályozzák. 93 Az az év augusztusi—szeptemberi országgyűlés viszont Boronkay Jánost, Gyarmathi Gergely deákot, Káinoki Bálintot és Valentin Herschelt küldi ki a Gerenditől való számvételre s a pénztárnak (leltár mellett) az új fizetőmesternek való átadására. 94 1596 végén az országgyűlés, a novemberi—decemberi IV—V. tc.-el, népes és tekintélyes számvevő testületet küld ki: Szentpáli Jánost, János deák tordai kamaraispánt (később Kolozsvári János néven fiscalis director), Kolozsvári Márton deákot (azzal, hogy betegsége esetén Kakas István helyettesítse), Lukács deákot (itt Váradi Lukács kancelláriai titkárra vagy Trauzner Lukácsra gondolhatunk), Gyerőffy Jánost, a székelyek közül Várfalvi Jánost, a szászok közül Budaki János besztercei bírót. 95 Az 1597. áprilisi—májusi országgyűlés (IV. tc.-e szerint) ismét elégségesnek tart egy számvevőt (Gyerőffy Jánost) Macskási Péter fizetőmester elszámoltatására. 96 1599 márciusában (XXVI. tc.) ismét népesebb a számvevőtestület, s jó része ismerős már: Kolozsvári Márton deák ítélőmester, Tholdalagi Ferenc, Kolozsvári János deák, Erdő Tamás, Kolozsvári Gellyén Imre és Budaki János. 97 Az eddigiektől eltérő jellegű az a szám vétel, amelyet az 1601 .júniusi országgyűlés II. tc.-e határoz el. Az eddig ismertetett számvételek ti. az adó kezelését ellenőrizték. 1601 nyarán viszont közös számvevő-testület előtt történik bizonyos kincstári jövedelmek és egyes adók, ajándékpénzek, egyéb nem kincstári jövedelmek kezelésének felülvizsgálata. így érthető, hogy a számvételen nemcsak a kincstári számvevők kell hogy jelen legyenek, s maga a kincstartó is, hanem a rendek részéről Szentpáli János, Trauzner Lukács ítélőmester, Daczó Ferenc és Valentin Hirscher brassai bíró (nyilván azonos az 1594-i Valentin Herschellel). 98 Ismét különleges eset, bár másképpen, az 1608-i (szeptemberi XI. tc). Akkor a perceptorok a fiscalis directornak kell hogy számot adjanak. 99 Innentől kezdve azonban a számvevők neve évtizedekre eltűnik szemünk elől. Csak a második nagy uralmi válság idején találkozunk újra velük. Az 1659. májusi—júniusi országgyűlés választ egyes személyeket az Ugrón Andrástól (a török sarcról) való számvételre: Dániel Ferencet, Maksai Ferencet (pár nappal később lesz a fejedelmi tábla ülnöke), Cserei Mihályt, Tisza Istvánt (élete hátralévő négy évében mint praefectussal s egyben tizedvicearendatorral, majd mint portai ügyvivővel találkozunk vele) s Horváth Dési Pétert. 100 Ugrón újabb, 1660 őszén elrendelt elszámoltatásakor Maksai Ferenc mellett Johann Simonius és Tatár Mihály a számvevő. 101 Apafi Mihály évtizedeiben ismét sűrűn találkozunk számvevők nevével. Már az 1662. márciusi XV. tc. úgy intézkedik, hogy a béke helyreálltával Bethlen János kancellár, Szigeti Márton, Ferencz Gábor (kancelláriai titkár) és Valentin Serafin medgyesi jegyző vegyen számot a török sarcról. 102 Az 1662. októberi—novemberi XXVI. tc. aztán csak Bethlen Jánost hagyja meg ebből a testületből, melléje a rendek az egyes natiókból Horváth Kozmát, Sárosi Gergelyt és Johann Aunert választják. 103 A munka nyilván nem volt sem könnyű, sem hálás, úgyhogy az
