Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

IV. A központi kormányzat egyéb szervei

Mihályt és Andreas Meitzer szebeni polgármestert

31 (kimondatlanul, de nyilvánvalóan a három natio képviseletében). Amikor azonban 1660 novemberében a rendek újabb kivetést eszközölnek a sarc törlesztésére, ennek felvételére egészen új személyeket jelölnek ki: Kassai Ferencet, Simény Gábort és Vásárhelyi Kovács Ferencet.

32 Ugrón 1661 tavaszi felmentésekor pedig Ghillányi Gergelyt (Apafi sógorát) választják annak helyére a sarc generalis perceptorai sorába.

33 A személyek cserélődése tovább tart. 1662 márciusában a rendek (az I. tc.-el) úgy intézkednek, hogy a török sarc hátraléka Pribék Ferenc, Cserei Miklós és egy brassai polgár kezéhez szolgáltatandó.

34 1662 október—novemberében az az intézkedés születik (XIII. tc), hogy az akkori felvetés perceptorai a magyar natióból Fábián István és Domokos János legyenek, a székelyek közül Cserei Miklós és Pálfi Miklós, a szászok maguk rendeljenek ki valakit. Ugyanez az országgyűlés (XIV. tc.-ével) megerősíti a restantiák perceptorságában Cserei Miklóst és Pribék Ferencet, a brassaiakat arra intve, hogy elhalt polgármesterük helyett rendeljenek melléjük valakit.

35 Utoljára 1663 tavaszán hallunk a sarc perceptorairól (az év februári—márciusi X. tc). Akkor Fábián István, Domokos János és egy szebeni polgár látja el ezt a feladatot. A törvénycikk úgy intézkedik, hogy Balog Máté egy „ahoz értő" göröggel „jó idején" szálljon melléjük, ő intézkedjék a pénz elszállításáról, s adja át a portai követeknek.

36 A török sarc felszedésének igazgatása legalábbis Ugrón lemondásáig eléggé áttekinthető, a tatár rabok váltságára kivetett összegéről viszont nem mondhatjuk ezt. Elsősorban azért nem, mert az adatok szórványosak. 1659. június 12-én Kopaz István, a kincstári jövedelmek perceptora ad nyugtát a váltságdíjba kivetett összeg befizetéséről.

37 Három napra rá az országgyűlés úgy intézkedik, hogy Kemény János és Kornis Ferenc sarcát Fosztó Menyhért és Kozárvári Ferenc deák szedje fel. 3

8 Ha azonban a második nagy uralmi válság feltételei közt újra (s a 16. századihoz képest jócskán megváltozott jelleggel) megjelent a perceptorok intézménye, akkor nem is tűnik el könnyen, bár jellege 1663-tól ismét változik. 1663 szeptemberében „új név" tűnik fel országos perceptorként, a más vonatkozásokban már eddig is szerepet vitt Budai Péter deák.

39 1664 elején Fábián István és Mikó Miklós a két pénztárnok; Mikóhoz a székelység tartozik, Aranyosszéket kivéve, Fábiánhoz az ország többi területe. Máramarosban Teleki Mihály kővári főkapitány szedeti fel az adót.

40 Ismét különleges helyzet áll elő 1664 júniusában. Erdély nem kerülheti el az újabb táborbaszállást (bár sikerül addig késleltetnie a dolgot, hogy a török hadakhoz ne kelljen csatlakoznia). Tábori országgyűlés (a kecei) veti ki az adót. Most a magyar és székely natióból választanak egy-egy perceptort (Torma Istvánt és Sárosi Györgyöt), a szász natióra ráhagyva: hogy gyűjti Szebenbe az adót. Torma és Sárosi az udvarnál veszik át az adópénzt, s a fejedelem hadban lévén * távol, az ott jelenlévő tanácsurak rendelkezései szerint fizetnek ki belőle. E tanácsurak rendelkeznek a szászok Szebenbe gyűjtő adójáról is.

41 1664 őszétől újra a konszolidálódás tendenciái erősödnek meg az adóigazgatásban. Az év novemberében Vízaknai Nagy Péter deák az „országtól választott főperceptor".

42 Egyben fejedelmi praefectus; várható, hogy az uralmi válság