Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
III. A fejedelmi kancellária
kelet-közép-európai fejlettségi fokán bizonyos általánosságokon túlmenően merő esetlegesség. Elégedjünk meg hát annak egyszerű leszögezésével: a kancellária látja el a külügyek intézését is. D)-A FEJEDELMI POSTASZOLGÁLAT 1. SZERVEZET * "A postaszolgálat élén a fejedelmi postamester áll. Postamestereket az 1590-es évektől ismerünk. Paar, Mark Anton 1595—1597.1296 Paar, Franz 1597—?i297 Razlaniczy István 1650. 1298 Teleki Mihály 1656—(1661) Jenéi Miklós 1663.1299 Székely László (1660-as évek második fele—1677?) Vajda László 1677—1685. i30o A névsor rendkívül hézagos; csak a korszak utolsó jó három évtizedéből megközelítően teljes. Mindenesetre így is alkalmat ad néhány megfigyelésre. A 16. század végének két postamestere a Paar családból származik; abból, amelynek tagjai 1558-tól 1619-ig örökletesen királyi postamesterei a HabsburgMagyarországnak. Mark Anton Paar 1597-ben a birodalmi postamesterségbe emelkedik erdélyi tisztéből, azt fia, Franz nyeri el. Tisztázandó volna: milyen összefüggés állt fenn, s mikortól, a királyi Magyarország és Erdély postaszolgálata közt? A tizenöt éves háború viszonyai közt létrejött képződmény volt-e a Paarok erdélyi postamestersége, vagy korábbról kelteződik? Ha az utóbbiról van szó, akkor volt-e valamilyen szervezeti kapcsolat a királyi Magyarország és Erdély közt, vagy a Paarok mint postaügyi szakemberek itt is, ott is egy külön szervezet keretében látták-e el a teendőket? A 17. század második felének postamesterei közt három kiemelkedő egyéniséget találunk: Teleki Mihályt, Székely Lászlót és Vajda Lászlót. Az első kettőt pályája kezdetén; a harmadiké innen nem ívelhet tovább, bár az előjelek (nagy fontosságú diplomáciai megbízatások hosszú sora) erre mutatnának. A postamesteri tiszt betöltői még nem rangos személyek,!301 d e már a fejedelmi kormányzat „technikai kulcsemberei" közé számítanak. A kancellárnak alárendelve működnek ugyan, de közvetlenül az ő energiájukon, pontosságukon múlik az, hogy a fejedelem rendelkezései mielőbb eljussanak rendeltetési helyükre. Az Apafi-korban, Bethlen János gyakran nem tartózkodván az udvarban, 1679-ben pedig a kancellári tisztség nem lévén betöltve, a postamesternek még a kancellária irányítására is befolyása volt: referált a fejedelemnek, az kikérte véleményét. Székely Lászlóról tényszerűen is tudjuk ezt, de Vajdáról is feltételezhetjük. (Amellett a postamester kétféleképpen is jó szolgálatokat tehetett nagyuraknak: mint az államtitkok hivatalból ismerője, s mint a fejedelem környezetének tagja, akit ügyeink előmozdításával bíztak meg. Már Teleki ellen elhangzott a vád az uralmi válság idején, hogy befolyása van II. Rákóczi Györgyre; Székely kimutathatóan tett ilyen szolgálatokat nagyuraknak.) A postamesterség az emelkedés igen fontos lépcsője lehet a rátermett alulróljövőknek.
