Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

III. A fejedelmi kancellária

a) Bíráskodási kiváltságok ügyei A bíráskodás ügykörén belül elsőnek a kancellárián a bíráskodási kiváltságokkal kapcsolatban intézett ügyeket említsük. A hatóság elé ilyen ügyeknek két típusa került. Az első a szász bíráskodási kiváltságoké volt. 1582-ben a kancellária törölt egy, a szászok jogaival ellenkező inhibitiót.

1245 1584-ben úgy kerülnek kérdésbe a szászok jogai, hogy a fejedelem rendelkezik a szász universitasnak: ha Szász Ferenc fellebbezni akarja bizonyos illenbachi (Újegyházszék) jobbágyok ellen az universitas előtt vitt perét, csak 1 forintot vegyenek rajta. Az universitas erre felterjesztésben jelzi a fejedelemnek, hogy ez a kedvezmény csak a Királyföldön nem birtokos külső személyek pereire vonatkozik, az ott birtokosokéra nem. A kancellária azzal zárhatja le az ügyet, hogy megnyugtatja a szászokat: nem kívánja sérteni jogaikat.

1246 1 640-ben az adott okot a kancellária és Szeben közti levelezésre, hogy a fejedelem, a municipális kiváltságok ellenére, nem az illetékes szebeni bírákkal kívánt elláttatni egy pert, s a város másodszori tiltakozására kénytelen volt visszakozni.

1247 1651-ben a szászoknak az ítélet és exmissio előtti inquisitióra vonatkozó kiváltsága a vita tárgya. Szeben felterjeszti kiváltságlevelének e részletét (másolatban), mire II. Rákóczi György rájuk ír: hozzák vagy küldjék fel az országgyűlésre kiváltságlevelüket, s akkor igazításba véteti a dolgot.

1248 Városi bíráskodási kiváltsággal kapcsolatos rendelkezésnek csak a korszak kezdetén van nyoma: Dés 1557-ben panaszt tesz Izabella királynénál, hogy az ottaniakat kiváltságaik ellenére Belső-Szolnok megye törvényszéke előtt kényszerítik törvényt állni, s a királyné le is inti a megyét.

1249 b) A törvényhatósági bíráskodás egészének ügyei Ez az ügykör szerény méretekben van képviselve a kancellárián. Olyan rendelkezésekről van itt szó, hogy egy törvényhatóság tartson széket,

1250 vagy a szokott helyen tartsa.

1251 c) A perfolyamat egyes fázisainak ügyei Annál sokrétűbb az a hivatali levelezés, amelyet a kancellária a perfolyamat egyes fázisaival kapcsolatban folytat. A kancellárián keresztül intézkedett a fejedelem a per felvételéről egészben véve. Az ilyen perek legnagyobb része büntetőper volt, polgári per nagyon kis számban található köztük. A büntetőperek skálája széles: a kancellária rendelhet el pert a közbéke megzavarásáért,

1252 lehetett a per tárgya külföldre való fegyverszállítás,

1253 a fejedelem embereinek megverése,

1254 közelebbről meg nem jelölt főbenjáró ügy,

1255 de olyan közönséges bűntények is, mint gyilkosság,

1256 rablás, ill. útonállás,

1257 sebesítés,

1258 gyújtogatás,

1259 meglepően nagy arányban lopás,

1260 de még rágalmazás is.

1261 A polgári pereket e vonatkozásban kizárólag hagyatéki perek képviselik.

1262 Vizsgálat indításáról is rendelkezett a kancellá-