Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

III. A fejedelmi kancellária

alapján) szintén a fejedelem nevezte ki.

848 A kancellária feladatkörébe tartozott természetesen a törvényhatóságok értesítése is az ilyen kinevezésekről, megerősítésekről. A kancellárián keresztül gyakorolta a fejedelem az egyes egyházközségek papjai kinevezésének, ill. megerősítésének jogkörét is.

849 További, ez ügykörbe tartozó feladata volt a kancelláriának az eljárás egyházi személyek jogai, mentességei ügyében, védelmük biztosítása.

850 Soroljuk ezek mellé az olyan intézkedéseket, amelyeknek egyházfiak, szentegyházbírák mentessége volt a tárgya.

851 Szükség volt a kancellária intézkedéseire olyan ügyekben is, amelyeknek tárgya egyházi személyek javadalmazása volt.

852 Az egyházak más jellegű anyagi ügyek közül egyes templomépítkezések adtak feladatokat a központi kormányszervnek.

853 Az egyes egyházak belkormányzatába a központi kormányzat (a zsinatok ellenőrzésén s bizonyos irányításán meg a papi, superintendensi, vicariusi tisztségek betöltésén túl) mértékkel avatkozott be (a fejedelem maga, nem kancelláriai úton, gyakrabban megtette ezt — elsősorban saját felekezete esetében). Ami itt a kancelláriára tartozott, az olyan ügyekből állt, mint egyházközségek területi hovatartozási vitáinak eldöntése,

854 egyes egyházközségek belső életének szabályozása,

855 pap áthelyezése más egyházközségbe.

856 Némileg ezzel érintkező ügykör a kancellária teendői az egyházi visitatiók körül.

857 A kancellária cenzúraügyi hatásköre viszont elvileg nem tisztán az egyházak ily ellenőrzését jelenti, gyakorlatilag azonban (s tegyük hozzá: elvi kiindulásában, Báthori István cenzúrarendeletében) igen.

858 Az egyes felekezetek egymás közti viszályaiba viszont gyakrabban kellett hogy beavatkozzék a központi kormányzat; általánosabb kérdésekben

859 csakúgy, mint helyi ügyekben.

860 A kancellária vallásügyi ügykörének egy további része törvényhatóságok és egyházi szervek hatásköri viszályainak rendezése; ilyen ügyekkel azonban csak a reformáció korai időszakában találkozunk a kancelláriai gyakorlatban.

861 Ami ezen túlmenően a kancellária vallásügyi ügykörébe számít, az már vagy olyan ritkábban felmerülő feladat, mint hálaadás vagy penitencia elrendelése az erdélyi fegyverek sikerei, ill. vész esetén,

862 vagy olyan különleges természetű, mint a jezsuiták nem egyszeri kitiltásával kapcsolatos intézkedések,

863 vagy végül külföldi egyházi személyek láthatóan ritkán a kancellária elé kerülő ügyei.

864 Ami még ezenkívül a kancellária közigazgatási hatáskörének a rendi jogokat tartalmazó ügykörét illeti, azzal már rövidebben végezhetünk. Családjogi ügyek (akár elvi, akár gyakorlati jellegűek) láthatólag nem gyakoriak a kancellária praxisában,

865 gyámsági ügyek (gyám kijelölésének elrendelése,

866 a gyámok jogvédelme

867 vagy épp fordítva, a gyámság elvétele tőlük)

868 szintén nem.