Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

III. A fejedelmi kancellária

Zsidó Juda vagy Juda Méhemet 1664.647 Győri István 1665.648 Rozsnyai Dávid 1669—(16787)649 Mojzes János 1675—1679.650 1681-ben és 1687-ben portai török deákként említik.651 1687. december 9. előtt hal meg, a Magyarországon hadakozó török táborban.652 Német tolmácsot név szerint csak egyet ismerünk: Andreas Christian Valczogent; 1643-ban említik.653 Ugyanilyen tolmács lehetett az a személy is, akit 1655ben „német secretarius"-nak neveznek.

654 B) A KANCELLÁRIA MŰKÖDÉSE E fejezetrészünket többszörös fenntartással kell kezdenünk. Olyan, a kancellária működését szabályozó hivatali instructiónk, amilyennek bővében vagyunk Erdély Habsburg-korszakában, a fejedelmi korszakból nincs. A kancellária működésénél is a tükörből való rekonstrukció eredményeire kell hagyatkoznunk, tehát töredékes anyagra. Ezen túlmenőleg: az ilyen rekonstrukció esetében általában a kancelláriai tisztázatokkal van dolgunk, nincs hát módunk az ügyintézési feljegyzések felhasználására sem. A rendelkezésünkre álló anyagnak aránytalan kis része a fejedelemhez, ill. a kancelláriához érkezett irat, amelyen már volt módunk ügyintézési feljegyzéseket tanulmányozni. A fenntartáson túlmenően jegyezzük meg: itt nem teszünk különbséget a fejedelmek személyes ügyintézése és a szorosabban vett kancelláriai ügyintézés közt. A fejedelmek közül a legnagyobb kormányzati egyéniségek, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György a legfontosabb ügyeket (a diplomáciai levelezést kivéve, mert ott meg kellett tartani a formákat) személyesen intézték, de még a kancellárián készült tisztázatokra is hosszabb-rövidebb utóiratokat vezettek rá saját kezűleg. Fejedelmi személyes ügyintézés és kancelláriai ügyintézés nehezen választható szét — s a működés viszonylatában ez a szétválasztás nem is volna szerencsés, hisz a fejedelmek személyes ügyintézése szolgál a legtöbb tanulsággal e tekintetben. Szögezzük le végül: itt csak a fejedelmek, ill a kancellária szorosan vett hivatali levelezésével foglalkozunk, a kancellária oklevéladó működésével nem. Külön stúdium volna annak elemzése, hogy az oklevéladó gyakorlat mennyiben módosul e másfél évszázadban; mi azonban erre itt nem térhetünk ki, munkánk egész iránya más lévén.