Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
III. A fejedelmi kancellária
I. A HATÓSÁGHOZ ÉRKEZÉS JELZÉSE AZ IRATOKON (PRAESENTATUM) Annak a gyakorlata, hogy egy iratnak a fejedelemhez, ill. a kancelláriához való érkezése keltét rögzíteni kell az iraton, a 17. század első negyedében bizonnyal kialakult már. I. Rákóczi György alatt pedig a praesentálás precizitása olyan fokot ér el (egyrészt a fejedelem személyes ügyintézésében — másrészt azoknak a tisztségviselőknek ügyintézésében, akikkel a fejedelem közvetlen hivatali levelezésében kapcsolatban volt), amelyre a kelet-közép-európai hivatali levelezésben a feudalizmus későbbi szakaszaiban sem találunk példát. A praesentatum a Habsburg-birodalomnak az 1760-as éveket követő évtizedeiben, a feudális abszolutizmus igazgatásilag is legfejlettebb szakaszában az iratnak a hatósághoz érkezése napjának jelzését jelenti; ez általában az irat hátoldalán történt. Nos, lássuk: mit produkál e téren I. Rákóczi György kora (s utána analógiákból feltehetően még fiáé is; a második nagy uralmi válságnak az államigazgatásra gyakorolt hatása nyomán az itt ismertetendőkkel a későbbiekben már csak elvétve találkozunk). Az talán még kisebb jelentőségű, hogy a fejedelem a jelentés hátára rávezeti vétele helyét s hozója nevét. Az előbbit az teszi szükségessé, hogy Gyulafehérvár ugyan az állandó fejedelmi székhely, de a fejedelmek azért gyakorta vonulgatnak ide-oda a fejedelmi uradalmakon (nem beszélve I. Apafi Mihály koráról, amelyben Gyulafehérvár 1658-i romlása külön is indokolja ezt). A másodikat pedig a 18—19. században helyettesítik az országos postahivatal feljegyzési könyvei, amelyekből megállapítható, hogy egy-egy rendeletet ki vitt vagy hozott. A lényeges az időpont jelzése. A fejedelem gyakran persze csak az érkezés napját jegyzi az iratokra, de tömegesen találkozunk olyan feljegyzésekkel, amelyben az érkezés órája is szerepel, 655 vagy még az óránál is pontosabb jelzés: x óra után 656 , y és z óra közt 657 vagy éppen a félóra jelzése; 658 ehhez képest már pongyolaságnak hat, ha a praesentatum-feljegyzés csak a napszakot tartalmazza 659 vagy azt, hogy a jelentés ebéd közben érkezett a fejedelemhez. 660 Hangsúlyozni szeretnénk persze: az, amiről beszéltünk, az erdélyi fejedelmi kormányzatnak e tekintetben a csúcsteljesítménye. Apafi korában a napszak vagy óra jelzésével már nem találkozunk a praesentatumban (a jelentés hozója nevének és vétele helyének feltüntetésével következetesen). A tény rögzítése azonban így sem tanulságok nélküli — különösen további összefüggéseiben nem. 2. A JELENTÉSEK NYUGTÁZÁSA Ez a kérdéskör szorosan kapcsolódik az előbbihez; még mindig nem az ügyintézés érdemi részéhez, tehát a felterjesztésben, jelentésben, diplomáciai levélben foglalt ügyben hozandó döntés köréhez tartozik, hanem az ügyintézés menetének ellenőrzéséhez. Közismert tény, hogy a hivatali levelezésben, kialakulása óta, hivatkozni szokás arra a hatósághoz érkezett iratra, amely a választ kiváltotta: annak keltére vagy az iktatás megjelenése óta iktatószámára. A
