Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
II. A deputatiók (delegatiók)
sa a törvény által eléje rendelt perekben változatlanul tart ez időben is; a diéta elé tartozó pereket a deputatio nem tárgyalja. Az 1686—1687-es évek bíráskodási ügyei evocatiók, admonitiók kiadásai. 109 1688. március 23-án hozza meg a deputatio első érdemi bírói döntését egy birtokelfoglalással járó adósságperben. 110 Az 1688. október 5-i ülésen előbb Mikola László és Ágnes osztálya ügyében határoznak, Bethlen Eleket, Apor Istvánt, Felvinczi Zsigmondot és Alvinczi Pétert küldve ki az osztoztatásra. Ezen az ülésen foglalkozik először a deputatio Kapy Gábor gyermekei és Teleki Mihály jogvitájával. A per tárgya": a Kapy-örökösök tízezer forintig való jusst pretendáltak a gernyeszegi jószágban, s minthogy kötelezték magukat a jószágot illető oklevelek Teleki kezére adására, az kifizette nekik ezt a pénzt. Kapyék azonban nem adták át az okleveleket. A huzavona már jó ideje tarthatott akkor, amikor a deputatio kötelezte, bírói ítélettel, a visszatartott oklevelek 15 napon belüli kiadására Kapyékat. Foganatja nem lett az ítéletnek, s Teleki most már nem volt tovább türelemmel. Az év november 3-án újabb ítéletet hozatott a deputatióval oly értelemben, hogy a Kapy-örökösök 15 napon belül a pénzt fizessék vissza neki, s ha átadják a visszatartott okleveleket, ő újra kifizeti őket. Ha nem, örökre veszítsék el pénzüket s a gernyeszegi jószágra vonatkozó okleveleiket, a vitás oklevelek pedig (s a gernyeszegi jószágot illető, nem Teleki kezénél lévő más oklevelek) érvénytelenek legyenek. 111 1688. december első napjaiig azonban ennek az ítéletnek se volt foganatja, úgyhogy a deputatio most visszalép. Admoneáltatja a Kapy-örökösöket arról, hogy a következő országgyűlésre jelenjenek meg, s vagy járjanak el maguk az ítélet szerint, vagy egyezzenek meg másképpen Telekivel, különben a novemberi ítélet végrehajtásra kerül. 112 A deputatio ugyanezen ülésén foglalkozik a Béldi-örökösök perével is. Az évben Sárosi János ítélőmester megosztoztatja Béldi Kelement, Dávidot és Wesselényi Pálné Béldi Zsuzsannát. A két Béldi-fiú akkor nem akadályozza az osztályt, utána viszont egyre-másra követ el túlkapásokat Wesselényiné rovására. Az erre a depitatióhoz fordul, sérelmeinek orvoslását kérve. A szerv december 10-én úgy dönt: a következő országgyűlésre jelenjenek meg az összes érdekeltek, s ott igazításba veszik ügyüket; addig ne sértsék, károsítsák egymást. 113 Az utolsó ilyen nyom 1689. május 21 -érői való. A deputatio akkor úgy határoz Páter János és Szegedi György gyermekeinek perében, hogy a szerv legközelebbi ülésére mindkét fél jelenjék meg a szükséges okmányokkal, s a portus és aknák körül forgott tisztek is certifikálandók; a meg nem jelenő fél elmakacsolandó. 114 A deputatiónak azonban a messze legnagyobb feladatot az Erdély határszélén táborozó, majd előbb időlegesen Erdélybe nyomuló, aztán az országot állandó jelleggel megszálló császári hadakkal való érintkezés, ellátásuk adja. 1686 januárjában kerül először ilyen ügy elébük. Carafa azt követeli, hogy Apafi és a rendek küldjenek teljhatalmú biztosokat a hadak téli kvártélya stb. ügyében való tárgyalásra — különben hada ott szerez élést, ahol talál, s ha Erdély fegyvert fog ellene, ellenségének tekinti. A deputatio egyelőre Gyulay Ferencet küldi Carafa lecsendesítésére, el akarván húzni a dolgot addig, míg I. Lipót választ ad a Haller János vezette erdélyi követségnek. Mindenesetre ígértet 2000 aranyat s egy 11* 163
