A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
III. Testületi irányító szervek
szerűség is érvényesült. A nagykárolyi 1827. decemberi igazgató tanácsi ülés pl. felmérte, hogy a következő évben hol és mikor kell tisztiszéket tartani. 246 A tisztiszékek gyakran hangoztatták, hogy a birtokos megbízásából és nevében intézkedtek. Már az első — 1716. évi — jegyzőkönyvben azt olvashatjuk, hogy „Balassa Sándor kegyelméből" ültek össze az uradalmi tisztek. 247 Ugyanezt mondta a németújvári 248 és a palotai 249 szék is. A fejérvári őrkanonokság legfőbb szervének, a gazdasági gyűlésnek az ülésein a kerületi főtisztek az uraság nevében adták át a gazdálkodásra vonatkozó rendeléseket. 250 Az uradalmak legfőbb irányító szervének tartott, a főúri dilettantizmussal szemben a szakszerűséget képviselő tisztiszék ügyintézését a birtokos alig szabályozta. 251 A gyakorlatból kitűnően a tisztiszékek „alattvalónak" tekintettek mindenkit, nemest és nemtelent egyaránt, aki az uradalom területén lakott. A „tiszti összveülések" legfőbb célja a nagybirtok gazdálkodásának, igazgatásának és jogszolgáltatásának intézése, különösképpen az uradalmi jövedelmek növelése volt. 252 Az egyetlen ismert szabályozás 1841-ből Balassa bárónétól való. 253 Előfordult, hogy a birtokos néhány hatáskört saját rendelkezésére magának tartott fenn. így pl. gróf Károlyi Antal 1760-ban „minden religiot illető dolgokat" 254 vagy gróf Eszterházy a magánpénztárával, a tisztikar személyi összetételével kapcsolatos és a kegyelmi ügyeket. 255 Az üléseken 5-200 napirendi pont is szerepelt. Előfordult, hogy akkor is összeültek, ha egyetlen megtárgyalni való kérdés sem volt. Ilyenkor a jegyzőkönyvbe az „occurit nihil" bejegyzés került. 256 Az ülésen minden tisztnek szavazati joga volt. A szék mindig „a földesuraságnak vagy a kormányszéknek [értsd jószágkormányzóságnak] parantsolati"-nak felolvasásával kezdődött, „akiket egyenesen illetnek, a végrehajtásra tudtára adatnak". 257 így olvasták fel pl. a károlyi tisztiszéken az uraság rendelkezéseit, a korábbi ülés vagy ülések határozataira tett észrevételeit. Előfordult, hogy a határozatok „absque reflexione" érkeztek vissza. 258 A gr- ~ utasításait hirdették ki az ülés kezdetén a Csákyak tisztiszékén is. 259 Az 1810. szeptemberi kluknói tiszti ülésen olvasták fel a gróf nyilatkozatát arról, hogy nem volt megelégedve a szék munkájával. Még abban az évben „általános pontokat" — amelyek a gazdálkodást szabályozták — hozott tisztjei tudomására. 260 Az 1818. évi nagykárolyi kerületi ülés — napirend előtt — az uraságnak a tiszttartók havi jelentéseire tett észrevételeit tárgyalta meg. 261 A hódmezővásárhelyi gazdaszék napirend előtt intézte el a pénzkiutalást. 262 246 P 408. 1827. dec. 28./111. 247 P 1769. Tisztiszék, 1716. aug. 2. 248 P 1322. Tisztiszék, 1732. ápr. 2. 249 P 707. Tisztiszék, 1783. ápr. 10. 250 Bojt 92. 251 Szabad 48-49., 281. 252 P 1769. Tisztiszék, 1840. okt. 9. 253 P 1769. Tisztiszék, 1841. márc. 17. 254 P 397. A/l. 1760. márc. 6. 255 Szabad 45-46. 256 p ?4 Tisztisz( i k) 1810 . dec, 1818. júl. 16. 257 Nagyváthy 23. 258 P 406. Prot. 1794. júl. 1./795., 1796. ápr. 1./346. 259 P 73. 1804. nov. 1. 260 p ?4 Tisztiszék) 1810 . SZ ept. 30., okt. 21./1. 261 P407. 1818. ápr. 10./790. 262 P 397. A/5. 1814. máj. 28./329., nov. 19./929. 4 Kállay 49
