A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

III. Testületi irányító szervek

A napirend következő aktusa az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasása volt. „A múlt tisztülésben tett kormányi rendelések, a protocolumból újra felolvastatván, a gazdatiszt azoktól, akikre ez, vagy ama rendelés végrehajtása volt bízva, rendre híradást kér: de maga is, mikor kerül az uradalomban, megnézi, hogy úgy ment-e a dolog végre, amint a hírüladás volt."

263 Előfordult, hogy az úriszék jegyzőkönyvét is felolvasták a tisztiszék előtt, mint pl. az 1812. júniusi körmendi ülésen, mely a jegyzőkönyvet megjegyzés nélkül tudomásul vette. A napirend legfontosabb része, a tényleges tárgyalás első pontja a birtokgazdálkodás volt. Két olyan tisztiszékről tudunk, mely a gazdaságiakon kívül más — közigazgatási, jogszolgáltatási — ügyekkel nem foglalkozott. Egyik a Károlyiak nagykárolyi,

265 a másik a trautmannsdorfi Batthyány hitbizomány volt.

266 A gazdasági munkákat a tisztek jelentései vagy a bizottság tagjainak személyes tapasztalatai alapján tárgyalták. E helyütt lehetetlen e hatáskör részletezése, erre a kormányzat működésének ismertetése során — a birtokgazdálkodási fejezetben — kerül sor. Állandó napirend volt a következő heti munkák kitűzése, a szükséges munkaerő biztosítása. A prímási uradalmi tisztiszék ülésein pedig még a robotjegyzékek is.

267 Állandó napirendül szolgáltak a nagy mezőgazdasági munkák, a takarmányozási terv, a pénztár állása és évente egyszer az úrbéri összeírás.

268 Ha valami újítást akartak a gazdálkodásban bevezetni, azt megvitatták, tervét elkészítették és végrehajtás előtt az uraságnak bemutatták, ő mindig azt mérlegelte, hogy az uradalomnak hasznára lesz-e.

269 Külön napirendi pontként foglalkoztak a tisztiszékhez — és az urasághoz — érkezett panaszokkal, kérelmekkel. A tiszti ülés a panaszok egy részét a birtokos elé terjesztette, egy részét ad acta tette és csak kisebb részét intézte el. A kérvényeket — kivonatosan — a tiszti ülés jegyzőkönyvébe is bejegyezték.

270 A tisztiszéki ülésekről — latin és német, 1792-től a Festeticseknél magyar nyelvű

271 — jegyzőkönyvet vezettek. A körmendi ülések jegyzőkönyve háromhasábos: az első hasábban (a bal oldalon) van a tárgyalt ügy rövid tartalmi kivonata, a középső hasábban az „alázatos vélemény", a jobb oldaliban a határozat. Előfordult, hogy a határozatot megváltoztatták, ilyenkor az egész bejegyzést áthúzták.

272 A kismartoni tisztiszék minden ügyet jegyzőkönyvezett, és I három napon belül a herceg elé terjesztett. A jegyzőkönyv két példányban, félhasábosan készült, az egyik hasábot a határozat részére tartották fenn. Egy példányt a hercegi titkárság, egyet a tisztiszék kapott.

273 A keszthelyi tiszti ülés jegyzőkönyvét három részre hajtották. Az elsőbe írták az ülés napját és a jelenlevők nevét, a másodikba az ügyek számát, a harmadikba a „tárgyak 263 Nagyváthy 23. 264 P 1322. Tisztiszék, 1812. jún. 23./2. 265 P 406. Prot. 1789., 1790., 1804-1806.; Gazd. ülés, 1805-1806. ' 266 P 1338. Tisztiszék, VIII. 267 Arch. saec. Jur. Titulus 41-48. 1833. máj. 4., aug. 10., dec. 7. 268 Török 164-165. 269 P73. Fasc. XLVI. No 1/3. 270 Nagyváthy 24. 271 P 270. Jkv. 1792. júl. 6. Reizner János számol be arról, hogy a mindszentalgyői uradalomban 1839-től a jegyzőkönyveket szintén magyarul vezették {Reizner 329.). 272 P 1322. Tisztiszék, 1781. okt. 8., 1812. júl. 23./2. 273 P 108. Fasc. C. No 40. et NB. 1785. instr.