A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
III. Testületi irányító szervek
első általam ismert tisztiszéki jegyzőkönyv 1716-ból a Balassa család kékkői uradalmából, az utolsó 1943-ból a csákvári gróf Eszterházy uradalomból való. 206 Tisztiszék nemcsak a világi, hanem az egyházi, korona- és kamarai (a magyaróvári Habsburg) uradalmakban is működött. Mint testületi vezető szerv bekerült a kora kapitalista részvénytársaságok (Murányi Unió 1808, Rimái Coalitio 1810, Gömör megyei Vasművelők Egyesülése 1845) szervezetébe is. 207 Annak ellenére, hogy a kései feudális nagybirtok történetének egyik legjelentősebb intézményéről van szó, az irodalom jóformán figyelmet sem szentelt a kérdésnek. Csak az utóbbi időben akadt két szerző, akik ráirányították a figyelmet a kérdésre. 208 Kutatásaim arra utalnak, hogy a tisztiszék szervezetének és működésének vizsgálata a nagybirtok történetének néhány fontos kérdését új oldalról világítja meg. A tisztiszék (tiszti ülés) elnevezése koronként és helyenként változó volt. Kezdetben a sedes officialis, sedes praefecturalis, sessio praefecturalis, mensa officialis kifejezésekkel találkozunk. 1745-ben a Csákyak terebesi tisztiszéke sedes praefecturalisnak, 1778-ban az illésfalvi szék mensa officialisnak nevezte magát. 209 A Zichyek palotai széke 1783-ban az officiolatus dominalis kifejezést használta. 210 A sessio oeconomica kifejezés a XVIII. század végén jelent meg az esztergomi prímási és a nagykárolyi tisztiszéknél. 211 A XLX. század elejétől a sessio elnevezés vált általánossá. Sessio juridico-oeconomica volt 1804-ben a kékkői tisztiszék, sessio dominalis a Csákyak smizsányi széke. 212 Előfordult az egyszerű sessio megjelölés is. 213 A keszthelyi tisztiszék — ahogy az egyébként Nagyváthynál is olvasható 2 } 4 — a sessio officiosa kifejezést részesítette előnyben, 215 gazdasági (oeconomica) vagy bíráskodási (juridica) összetételben. A Balassák kékkői tisztiszéke használta a consessus és a concursus elnevezést. Consessus juridico-oeconomicusnak nevezte magát az 1804. november 10-i, concursusnak az 1813. május 14-i ülés. 216 Előfordult a conferentia megjelölés is. 217 Speciális üléseknél használták a sedes censuralis és a sedes decimalis kifejezést. 218 Németül az Offiziantenstuhl, Zensur, magyarul a gazdasági, közigazgatási vagy törvényes tiszti ülés címzéssel találkozunk. Az elmondottak alapján a tisztiszék alábbi elnevezései ismeretesek: sedes officialis, sedes praefecturalis, sessio praefecturalis, mensa officialis, officiolatus dominalis, sessio oeconomica, sessio juridico-oeconomica, sessio publico-juridicooeconomica, sessio officiosa, sessio dominalis, sessio, consessus juridico-oeconomicus, concursus, conferentia, sedes censuralis, sedes decimalis, Offiziantenstuhl, Zensur. Az elnevezések sokfélesége arra utal, hogy szintjük és funkciójuk szerint többféle tisztiszéket lehet megkülönböztetni. A birtokszervezetben elfoglalt helye szerint a tisztiszék lehetett: központi, kerületi, uradalmi. 206 p 1?69 xisztiszék; 2 . 1716. aug. 2.; P 187. II. A. 1943. márc. 16. 207 OL E 323. Fasc. 7.; E 625.5/c; E 685.; E 693. sedes oec. Koroknai, Szigetvári. 208 Szabad, Für. 209 p ?4 Tisztiszék> 1745, j U n. 30.; P 73. 1778. jan. 29./24. 210 p 70? Tisztiszék> i7 8 3 á pr 10 . 211 Arch. saec. Jur. Titulus 41-48. 1789. febr. 2.;P 397. A/4. 1797. márc. 21. 212 P 1769. Tisztiszék, 1804. okt. 13. ;P 73. 1804. nov. 1. 213 P 74. Tisztiszék, 1810. ápr. 1. 214 Nagyváthy 23. 2is p 274. Tisztiszék, 1823. 216 P 1769. Tisztiszék, 1804. nov. 10., 1813. máj. 14. 217 P 286. 1815. jan. l./l. 218 P 162. Prot. Esterháza, 1783. máj. 14.; P 74. Tisztiszék, 1751. nov. 16.
