A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
III. Testületi irányító szervek
Abban az esetben, ha a nagybirtok kerületekre oszlott, az uradalmiak a kerületi, ezek a központi tisztiszéknek voltak alárendelve. Jegyzőkönyveiket a felsőbb szintű székhez terjesztették fel, amely a felügyeletet gyakorolta. A tisztiszékek tagozódása ebben az esetben a következő volt: Központi tisztiszék Kerületi tisztiszék Kerületi tisztiszék Kerületi tisztiszék Uradalmi tisztiszék Uradalmi tisztiszék Uradalmi tisztiszék Uradalmi tisztiszék Uradalmi tisztiszék Uradalmi tisztiszék Funkciója szerint a tisztiszék lehetett: gazdasági, közigazgatási, „törvényes", cenzurális, dézsma, „elegyes". A gazdasági és közigazgatási ülések elnevezése világos, magyarázatot nem igényel. „Törvényes" alatt a jogszolgáltató ülést értették. A községi és uradalmi számadásokat külön szék, a cenzurális számoltatta el. 219 Különleges ülés foglalkozott a dézsmaügyekkel, mint pl. a Csákyak 1748. októberi Szőlőskén tartott széke. 220 A tatai és gesztesi uradalomban évente kétszer-négyszer „épületi ülést" tartottak, melyen a számadó tisztek jelentéseit és javaslatait hallgatták meg az épületek karbantartásával és új építkezésekkel kapcsolatban. 221 Igen gyakori volt az „elegyes ülés", melyen gazdasági, közigazgatási, bíráskodási stb. ügyek vegyesen szerepeltek. A tisztiszék a központi, kerületi vagy uradalmi tisztek gyülekezete volt. A központi szék elnöke mindig a nagybirtokos bizalmi embere, kezdetben a jószágfelügyelő, teljhatalmú megbízott, később — a XVIII. század végétől kezdve — a jószágigazgató, kormányzó, régens, főügyész, jogügyigazgató, praefectus, udvarbíró. Maga a nagybirtokos ritkán jelent meg a tisztiszék ülésén. A vizsgált korszakban a Zichyeknél 222 és Festeticseknél 223 néhány esetben fordult ez elő. Többször megjelent és elnökölt a kékkői tisztiszéken báró Balassa Sándor. 224 Rendszeresen ott volt a szék ülésein a XIX. század elején gróf Csáky Ferenc, később Imre. 225 Ezt a példát azonban a többi nagybirtokos nem követte. A csákvári 226 és a tata-gesztesi 227 tisztiszékektől pl. a gróf évekig távol tartotta magát. A központi széknek tagja volt még a főszámvevő, a főszámtartó, a főügyész, a levéltáros, a titkár (jegyző) és esetleg a kerületi felügyelők. Ez utóbbiak - meghívottként — minden olyan központi ülésen részt vettek, mely a kerületükkel foglalkozott. 219 * * Degré szerint ennek határozata ellen panasszal lehetett elni az uriszekhez. Degré 114. 220 p ?4 Tisztiszék> 1748 okt 26. 221 Szabad 48. 222 P 707. Tisztiszék, 1785. febr. 28. 223 p 279 jegyzőkönyv, 1792. nov. 19. 224 P 1769. Tisztiszék, 1804. okt. 13., nov. 10. 225 P ?4 XISZTISZÉK) 180 Q SZEPT 29., okt. 2.,'IS., 21., 1819. okt. 7., 1837. aug. 30. 226 P 187. 1795. okt. 3. 227 Szabad 46-47.
