A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

Dénes Margit guti lakos 1785-ben a palotai tisztiszék előtt tett panaszt Rőri Pál ellen, aki 40 Ft-os atyai örökségéből 20 Ft-ot magánál tartott anélkül, hogy kamatot fizetett volna utána. A szék elrendelte, hogy a felperes bizonyítsa a tartozást. Ennek során Rőri azt vallotta, hogy már 55 Ft-ot fizetett Dénesnek, vagyis 15-tel többet, mint atyai öröksége volt. Miután ezt tanúkkal bizonyította, állítását a szék elfogadta.

397 1786 januárjában ugyanez a tisztiszék egy 133 Ft értékű hagyatéki ügyet tárgyalt, majd egy 38 Ft-os hagyatékot tízfelé osztott.

398 Az esztergomi tisztiszék 1793-ban jóváhagyta a Kozma-örökségnek a muzslai bírák által történt felosztását.

399 1797-ben Németh István örökösei könyörögtek, hogy a körmendi tisztiszék jelentse ki: hol van a 80 Ft-os anyai örökségük, mert kamatra szeretnék kiadni. A szék kérésüket a nádasdi ispánnak adta tovább.

400 Ugyanebben az évben az uradalmi ügyész a károlyi bizottságnak jelentett egy osztályos perről.

401 A kluknói tisztiszék 1809-ben tárgyalta Lénárt József hámori jobbágy panaszát öccse ellen, aki az atyai örökségükből származó javakat magánál tartotta. Az ülés a felperest mint tanút hallgatta ki. Az ő vallomása alapján kötelezte a feleket, hogy a hagyatékot egymás között osszák fel.

402 Különös gondot fordítottak a Kiszely-féle 626 Ft értékű hagyatékra, mivel öt 3—14 éves árva maradt.

403 1818-ban a kluknói tisztiszék a Lyonincs-féle zsakaróci jobbágytelek örökléséről úgy határozott, hogy a testvéreknek ahhoz egyenlő joguk volt 404 Ugyanabban az évben úgy hirdették ki Dzurena Mátyás végrendeletét, hogy nyolc pontba foglalva azt is felsorolták: hogyan hajtották végre az örökösök közötti felosztást.

405 Ferencz András hrisóci jobbágy elhunyt atyja állataiból részt kért. A szék nem teljesítette kérését, „mivel a végrendelet szerint az atya neki semmit sem hagyott".

406 A tatai tisztiszék ügyelt arra, hogy a hagyatékok túlzottan ne aprózódjanak fel. 1819-ben özvegy Tesla Mihályné kérte, hogy 57 sorból álló szőlőjét hét lánya között feloszthassa. A szék szerint „ennyi felé osztani nem lehet, a tiszttartó menjen ki és nézze meg, hogy az uraság kára nélkül hány felé lehet osztani".

407 A keszthelyi tisztiszék 1826 novemberében egy 475 Ft értékű hagyatékot háromfelé osztott. A következő év márciusában három osztályos per volt napirenden, 1549 és 1481 Ft és 2751 Ft értékben.

408 Májusban egy 2711 Ft értékű hagyatékot osztottak fel.

409 Cserép József mostohája részére 18 Ft özvegyi tartáspénzt rendelt a keszthelyi ügyészi hivatal. Cserép a tisztiszékhez fordult: kérte, hogy ne pénzt, hanem 1,5 mérő földet és két akó mustot adhasson.

410 1827-ben Kenyeres Mihály keszthelyi lakos kérte, hogy a néhai felesége által neki móringolt 200 Ft-ot, mely akkor kötelez397 398 399 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 P 707. Tisztiszék, 1785. júl. 10./1-2. Uo. 1786. jan. 8./3-4. Arch. saec. Jur. Titulus 41-48. 1793. márc. 23. P 1322. Tisztiszék, 1797. febr. 12./5. P 397. A/4. 1797. márc. 23./29Ő. P 74. Tisztiszék, 1809. okt. 1./4. Uo. 1809. okt. 2./7. Uo. 1818. febr. 8./8. Uo. 1818. aug. 23./54. Uo. 1818. dec. 13./69. P210. 1819. márc. 29./4. P 274. Tisztiszék, 1826. nov./4., 1827. márc. 2./33., márc. 9./41., márc. 16./45. Uo. 1827. máj. 4./64. Uo. 1827. febr. 16./27.