A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VIII. Jogszolgáltatás
tott. 50 Ehhez azonban a családok nem folyamodtak. Sokkal egyszerűbb és célravezetőbb volt az úriszékek tartását ritkítani, a bíráskodást — kivonva a megyei közreműködés, a testimonium legale alól — a birtokkormányzat kezébe adni. Az irányítási rendszer szervezettebbé válásával, az ügyek számának szaporodásával egyre inkább megmutatkozott az úriszéknek az a hátránya, hogy tartása nem volt időhöz kötve. 51 Korábbi törvényeink megpróbálták ugyan tartását kéthónapos határidőhöz kötni, ez azonban nem járt sikerrel. 52 Az 1729:41. tc. szomorúan konstatálta, hogy „az úriszéken folyó per a földesurak különféle visszaélései és az igazságszolgáltatás halogatása miatt, ekkorig majdnem haszontalan és foganatlan maradt". 53 Könnyen előfordult, hogy — ha pl. a felperes nem állította elő hitelesítés céljából a tanúit — egy adósságkövetelő per három évig is elhúzódott. 54 A fentebb említett okok — a megyétől való függőség lazítása, költségkímélés és érdektelenség — miatt ritkán tartottak úriszéket. Eckhart szerint évente egyszer-kétszer, 55 Degré szerint a nagy uradalmak is csak évente egyszer. 56 A mozsgói Batthyány uradalom pl. évente egyszer hívta össze az úriszéket, de volt olyan év, amikor egyáltalán nem volt ülés. 57 1781-ben a bujáki alügyész jelentette a kismartoni bizottságnak, hogy Heves és Nógrád megyék — a halogatás miatt — elrendelték, hogy a megyei ügyész jelenlétében tartsanak úriszéket. 58 A palotai úriszék 1783-ban kétszer, a következő évben egyszer, 1785-ben kétszer, 1786-ban ismét csak egyszer ült össze. 59 A Festeticsek úriszéke 1791—1792-ben egyszer-egyszer ülésezett. 60 1826 októberében a szalkszentmártoni ügyészség jelentette a keszthelyi Directoratusnak, hogy az évben még nem tartottak úriszéket. 61 Ha ehhez még hozzávesszük a különböző ítélőszékek, önkormányzati egységek stb. bíráskodását, egyetérthetünk Varga Endrével, aki az így kialakult igazságszolgáltatási szervezetet rendkívül bonyolultnak tartotta. 62 A legnagyobb változást a XVIII. század közepén a földesúri bíráskodásban az uradalmi irányító szervezet kiépülése hozta. Ez egyrészt a falusi önkormányzat csökkenésével, másrészt azzal járt, hogy az úriszéken belül is jelentősebb szerepet kaptak az egyre nagyobb - jogi, mezőgazdasági, igazgatási, pénzügyi stb. - szakismerettel rendelkező uradalmi tisztek. Az úriszék egyre szűkebb körű bíróság lett, már csak egy-két megyei tisztviselőt hívtak meg, mellettük a jószágkormányzó, a felügyelő, a tiszttartó, majd az ügyész szolgáltattak igazságot. Ezzel magyarázható, hogy a földesúri jogszolgáltatás szervezete alkalmazkodott a birtokigazgatás rendszeréhez. 63 Következő lépésként a testületi szervek — családülés, központi és uradalmi tisztiszék, gazdasági bizott50 Frank II. 24. 51 Vinklerll. 239. Degré 1961. 104-105. Vinklerll. 238. Degré 1961. 119. Eckhart 226. Degré 1961. 104-105. Degré 1961. 113. P 162. Prot. Kismarton, 1781. aug./39. P 707. Tisztiszék, 1782-1786. P 279. Iratok, 1792. febr. 29. Uo. No 318/500. 1826. dec. 16. Varga 1960. 736. Varga 1958. 62.
