A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

ság, igazgató tanács illetve az ügyészi hivatalok vették át az úriszék hatáskörének kisebb-nagyobb részét, illetve felügyeletük alá vonták működését. E szervek közül elsó'sorban a családülés és a központi tisztiszék (gazdasági bizottság) felügyeletet gyakorolt az úriszék felett. Ez magában foglalta időpontjának meghatározását, ülnökök kiküldését, az ítéletek végrehajtásának szorgalmazását, sőt revízióját. 1751-ben pl. a kismartoni commissio rendelte el, hogy a „bűnösök megbüntetésére, a fegyelem fenntartására úriszéket kell tartani". A következő évben Kapuvárott rendelte el úriszék tartását.

64 A Kállay család 1793. február 7-i nagykállói ülése február 20-ban állapította meg a túri úriszék napját. Elrendelte egyúttal az érintettek értesítését. Ugyancsak a családülés szabta meg az 1811. évi úriszék terminusát is.

65 A Széchenyieknél ez a gazdasági bizottság feladata volt.

66 1827-ben a Károlyiak közös kormányának tanácskozó ülése küldte ki Thanhoffer tiszttartót az erdődi úriszékre.

67 A Csáky család 1837. június 2-i ülése rendelte el úriszék tartását. 1843-ban viszont a cséfai lakosoka családüléstől kérték összehívását.

68 Az úriszék által tárgyalt büntető- és polgári ügyek revíziós fóruma a családülés vagy a központi tisztiszék, gazdasági bizottság volt. 1743-ban Esterházy Pál herceg utasította kismartoni bizottságát, hogy a büntetőügyek revíziója két hónapnál ne tartson tovább.

69 A Máriássy család 1746. március 1-i ülésén két ilyen ügy is szerepelt. Gurka János mészárost házasságtörésért az úriszék 60 bot (illetve 60 Ft) büntetésre, több pórácsi lakost háromszoros ökörlopásért 100 botra ítélt. Az ülés az úriszék döntését helybenhagyta.

70 A kismartoni bizottság 1757. januári kisgyűlése kifogásolta, hogy az úriszék rendelkezéseit a gálosi jobbágyok és közbirtokossági tisztek nem vették figyelembe. „Kompromisszum céljából új úriszéket kell tartani" - mondták.

71 A Dessewffy család oly nagy figyelmet fordított az úriszékre, hogy az 1792 és 1804 közötti családüléseken rendszeresen felolvasták az úriszék jegyzőkönyveit. Az 1804. május 7-i ülés külön követelte az úriszéki jegyzőkönyvet és a hozzá tartozó iratokat.

72 1845-ben a Csáky család ügyésze jelentése szerint a volt kővági haszonbérlő ellen hozott ítéletet nem tudták végrehajtani. A családülés utasította, hogy „iparkodjék azt foganatosítani".

73 Mindezek a fentebb ismertetett körülmények - a megyei közreműködés visszaszorítása, a költségkímélés, az úriszékek nehézkessége, az ügyek elhúzódása stb. - a XVIII. század közepétől azt eredményezték, hogy a joggyakorlat egyre inkább az úriszéken kívüli bíráskodás felé fordult. Erre az időre létrejöttek vagy meg szilárdulóban voltak azok a birtokkormányzati formák, melyek — minden törvényes alap nélkül - képesek voltak a válságba jutott úriszéki bíráskodás helyét és szerepét átvenni. Ilyenek voltak: a családülés, a központi és uradalmi tisztiszék, a gazdasági bizottság és a jószágkormányzóság, igazgató tanács. 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 P 108. Fasc. A. No 6. 1751. instr.; Fasc. B. No 26. 1752. jún. instr. P 343. Családülés, 1793. febr. 7., 1811. aug. 17. P 623. Gazd. biz. No 665-673/1804. P 408. No 16/1827. P 72. Családülés, 1837. jún. 2., 1843. jún. 2./37. P 108. Fasc. A. No 1. 1,743. P491. 1746. márc. 1. P108. Fasc. B. No 31. et. NB. 1757. jan./14. e. P 92. 1792. máj. 7, 1804. máj. 7. P72.1845. jún. 2./39.