A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban
217 P 397. A 1. 1760. márc. 18. 218 P 73. Fasc. XLVI. No 4. 1778. jan. 29. 219 P 343. Családülés, 1799. ápr. 25.; P 92. Fasc. 56. 1800. máj. 7. 220 p ?4 Tisztiszékj 1809 okt 15 / 2 ., 1810. jan. 28./3., ápr. 1./5. 221 Arch. saec. Jur. Titulus 41-48. 1793. márc. 23. 222 P 408. No 32/1827. 223 P ?4 TISZTISZÉK) 18 IO. szept. 30./7. 224 P 408. No 50/1827.; P 74. Tisztiszék, 1809. okt. 21./4. 225 P 155. Bizottság, III. k. 1751.máj./2. 226 Uo. 1756. okt./13.; P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1756. márc./ll. 227 P 707. Tisztiszék, 1783. ápr. 11./9. 228 p 74. jisztiszék, 1810. máj. 5./3., szept. 2./8., szept. 9./2.,okt. 21./11-13. 229 Uo. 1818. márc. 3./20., dec. 13./71. 230 P 408. No 50/1827. 6. Építésügy A kormányzati szervek a nagybirtok területén építésrendészeti feladatokat láttak el. Házak, kunyhók, kerítések, vermek stb. építéséhez a tisztiszék, a gazdasági bizottság engedélye kellett. A kérelmek elbírálásakor meghallgatták a falusi bírót, az ő feladata volt a házhely megtekintése, esetleges kijelölése. 217 Az illésfalvi gazdasági ülés 1778-ban több kunyhóáthelyezési kérelemmel foglalkozott. Az áthelyezést kunyhónként két mérő rozsért és egy mérő árpáért engedélyezte. Az áthelyezés különben tilos volt. 218 Építési engedélyek kiadása szerepelt a Kállayak 1799. április 25-i és a Dessewffyek 1800. május 7-i családülésének napirendjén is. 219 A kluknói tisztiszék engedélyezte a zsakaróciaknak faépületek emelését, de nem más házakhoz hozzáépítve. Eljárt a tisztiszék azok ellen, akik a kluknói határban engedély nélkül vermet ástak, illetve azok ellen a richnavaiak ellen, akik engedély nélkül kerítéseket emeltek. 220 Az építési engedély iránti kérelmek gyakran házhelyjuttatási kérelemmel párosultak. 1793-ban pl. két szálkai jobbágy kért és kapott házépítésre telket a prímási uradalomtól. 221 1827-ben a bátori zsellérek kértek házhelyet az uradalomtól. A károlyi igazgatósági ülés a tiszttartót kérdezte meg: hasznos-e a házas zsellérek számának szaporítása? 222 Az építési telkek kijelölése — a szomszédok sérelme nélkül —, az uradalmi tiszt vagy a bíró feladata volt. Hazátlan zsellér rendszerint azzal a feltétellel kapott telket, hogy azért évente 24—35 napi robotot teljesítsen. 223 A telkeket, az építendő ház alaprajzát rendszerint térképen is rögzítették. Házhelyek juttatásánál az uradalmak — természetszerűen — előnyben részesítették saját tisztviselőiket, alkalmazottaikat. 224 Ha az uradalomnak érdeke fűződött az építkezéshez, a telek mellé építési anyagot is adott. így kapott pl. 1751-ben a kaboldi zsidóság fát és meszet mészárszék építéséhez. 225 1756-ban Boldogasszony község gabonatár építésére 12 000 téglát, a keresztúri jegyző 3000 cserepet kapott. 226 1783-ban a palotai tisztiszék egy inötai jobbágy építkezéséhez annyi fát adott, „amennyi csak kellett". 227 A kluknói tisztiszék három falu jobbágyainak kerítésépítéshez vesszőt adott. Az épületfa-kéréseket a tiszttartó jelentése alapján bírálták el. Az ingyen épületfa kiadásakor jelen volt a bíró és az esküdtek is. Adtak fát a kluknói pásztorház javításához vagy a hrisóci csatorna építéséhez. 229 1827-ben Schik Pál számvevő a károlyi igazgatósági üléstől termelői áron házépítéséhez téglát, cserepet, zsindelyt kapott. 230
