A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban

7. Céh ügy Az uradalmak területén élő és dolgozó iparosok felügyelete a birtokkormányzat dolga volt. Ennek elsődleges célja, hogy „mesterségbeli munkát vagy más hasznot tegyenek az uraságnak".

231 Ezt szolgálta céhekbe való tömörítésük.

232 A céhek működését, gazdálkodásukat a birtokkormányzati szervek ellenőrizték. A céhmesterek gazdálkodásukról az uradalmi tiszteknek vagy a tisztiszéknek adtak számot.

233 A Kállay család 1793. február 7-i ülése pl. a szabókontárokkal foglalkozott.

234 A csákvári tisztiszék 1798-ban a csákvári fazekascéhen belüli villongást próbálta megszüntetni. A szék intette a céh elöljáróit, hogy a büntetésekben mérsékletesek legyenek, a tiszttartó vagy helyettese jelenléte nélkül senkit se büntessenek, a bűnösöket is hallgassák meg, a büntetéspénzt ne igyák el, hanem fordítsák a céh hasznára, a negyedévi (kántor) terminusokon kívül ne gyűljenek össze.

235 A Bánffy család 1806. július 3-i ülése a somlyói csizmadiacéhet rendszabályozta meg.

236 1812-ben a körmendi tisztiszék engedélyezte, hogy Petrovics István asztalosmester a torony melletti szobát raktár céljára megkapja.

237 Tatán uradalmi céhbiztos működött. Az ő véleményét kérte ki a tisztiszék a céhbe való felvétel esetén. A biztos azt vizsgálta, hogy a jelentkező ért-e a mesterségéhez, és hogy mit szól a céh a felvételéhez? 238 Ember Győző munkájából tudjuk,

239 hogy a céhmester ítélete ellen a földesúrhoz lehetett fellebbezni, ennek körülményei azonban ismeretlenek voltak. A források vizsgálata egyértelműen azt mutatja, hogy a céhmesterek ítéletei elleni fellebbezés a tisztiszék vagy a bizottság elé került. így pl. 1760-ban a károlyi bizottság a jegyzőt küldte ki a szabócéhbe egy ügy felülvizsgálatára. A jegyzőnek suo modo et formalitate meg kellett hiteltetnie a tanúkat, és újból megvizsgálnia az ügyet.

240 1827-ben Borda József takácsmester a keszthelyi tisztiszékhez fordult panasszal. Előadta, hogy a céh 4 Ft-ra büntette, mivel felesége a céhet megsértette. A tisztiszék úgy döntött, hogy a feleség nem tartozik a céh alá, így a céh miatta a férjet nem büntetheti meg. így Bordát a 4 Ft büntetés alól felmentették.

241 Az 1812. júliusi körmendi tisztiszék a céhben levő mészárosokat 24 órára vasra verette, mivel — a seborvos jelentése szerint — beteg állat húsát mérték ki. „Ha még egyszer előfordul, a mestereket és a legényeket 24 botütésben részesítik" — mondta a szék. Az állatokat nem éjjel, hanem nappal — két esküdt jelenlétében — kellett levágni.

242 A tóvárosi szegény csapómesterek — akik az idő mostohasága miatt alig tudták életüket fenntartani — kérték, hogy a kállóbért ne előre kelljen fizetniük, hanem a céhelöljárók jótállása mellett csak három vég elkészülte után. A tatai tisztiszék engedé231 Merényi 1896. 101-102. Lásd még: Szádeczky, Vörös, Valentény, Eperjessy. 232 Lehoczky 172-173. 233 Locsmánd 172. 234 P 343. Családülés, 1793. febr. 7. 235 P 187. 1798. jan. 22./796. 236 P 14. 4. 1806. júl. 3. 237 P 1322. Tisztiszék, 1812. aug. 12./12. 238 P 210. 1817. jan. 4./5-6. 239 Ember 1946. 563. 240 P 397. A 1. 1760. febr. 26. 241 p 2?4 Tisztiszék> 182

7. febr. 2./17. 242 P 1322. Tisztiszék, 1812. júl. 23./6.