A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VI. Birtokgazdálkodás

felét — az időjárás miatt szenvedett kárra való tekintettel - elengedték.

122 A következő évben a büdöskútiak pénz- és gabonahátralékát erővel hajtották be.

123 1762-ben Lakompak község kérésére — az árvízre való tekintettel — elengedték azt a 41 öl fát, amit a szokásos 32 ölön felül az uradalom tőlük követelt.

124 1781-ben a bizottság megállapította, hogy a kapuvári uradalomhoz tartozó Garta nem került úrbéri szabályozásra, tehát a régi szokás szerint adózott, vagyis házanként három forintot fizetett. Gyakori volt, hogy egy-egy házban több lakás is létesült, így az összeg többfelé oszlott. A bizottság elrendelte, hogy a jövőben ilyen építkezéseket csak a terheket vállaló kötelezvény ellenében engedjenek meg.

125 A károlyi gazdasági bizottság elrendelte, hogy az összes uradalmakban a 3 Rft taksán felül mindenki még egy garast fizessen évente. Egy meszely vajat 7 kr-ért, 12 tojást 6 kr-ért, egy tyúkot 3 polturáért, egy nagy robotot 15 garasért lehetett megváltani.

126 Az esztergomi tisztiszék 1765-ben megtiltotta, hogy a tisztek tudta és jóváhagyása nélkül „tiszttartói járulék vagy más címen" juttatásokat követeljenek. A felügyelő ügyelt arra, hogy egyik uradalmat se terheljék túl.

127 1783-ban Papkeszi község és a szomszédok panaszt tettek a házat és földjét elhanyagoló Almási Pál féltelkes jobbágy ellen. A palotai tisztiszék utasította, hogy házát tartsa rendben, földjét művelje, adóját fizesse.

128 1794-ben a Károlyiak igazgató tanácsa az úrbéri szolgáltatásokból jelentős engedményeket adott.

129 A cenki bizottság 1808 októberében utasította a felső vidéki uradalmak tisztjeit, hogy a hátralékokat szedjék be. Október 15-ig a makkbért is be kellett fizetni.

130 1809-ben a kluknói tisztiszék elé idéztek három helybeli jobbágyot. Megintették őket, hogy vezessék jobban gazdaságukat és időben fizessenek.

131 1813-ban a körmendi uradalomhoz tartozó halogyai és nádasdi jobbágyok kérték, hogy a zsírt 21 kr-ért számolják el nekik. A tisztiszék szerint „ezt megérdemlik, mert kötelezettségükön felül végeztek robotot".

132 1814-ben a hódmezővásárhelyi gazdasági ülés elengedte Horváth Mihály 27 Ft-os háztaksa hátralékát. A taksaszedő visszaadta neki az e miatt lefoglalt zálogot. 133 1827-ben a Károlyi igazgató tanács elutasított egy szaniszlói lakost, ki öregségére és aggságára hivatkozva ad dies vitae az úrbéri szolgáltatások elengedését kérte.

134 A kilencedet és tizedet a dombóvári és erdődi uradalomban már korszakunk elején utasítás szerint szedték.

135 1748-ban a homonnai lakosok a helybeli tisztiszék előtt tettek panaszt urbáriumon kívüli terheik miatt. Csáky grófnő arra az évre elengedte a 122 123 Uo. 1754. okt./23. Uo. 1755. dec./26. 124 P 108. Fasc. C. No 34. 1762. dec. 125 P 162. Esterháza, Fasc. 2. 1781. aug./15. 126 P 397. A/l. 1760. jan. 21./1-3. 127 Arch. saec. Prot. No 29. 1765. P 707. Tisztiszék, 1783. ápr. 11./6. P 406. Prot. 1794. dec. 27./1328-1334. P 623. Gazd. biz. 1808. okt. 12./541. P 74. Tisztiszék, 1809. okt. 2./4. P 1322. Tisztiszék, 1813. febr. 2./21. P 397. III. A/2. 1814. jún. 4./350-539. P408. 1827/34., 52. Kárffy 272., Merényi 1905/A. 90. 128 129 130 131 132 133 134 135