A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban

mappákat készített. Két éve megígérték, hogy mérnök lehet belőle az uradalomban. Ehhez vizsgát kellene tennie és diplomát nyernie. Pénze azonban nem volt a tanulásra. A bizottság utasította Simont: tudja meg, hogy mennyi időt és pénzt igényelne a tanulás. A kérést a grófhoz terjesztették, további sorsa nem ismeretes. 410 1818-ban meghalt a károlyi uradalom földmérője, Zimán Ferenc. A Szarvas vendéglő mellett egy inskripciós telket bírt, melyet még Károlyi Sándor adott 1728-ban zálogba. A telket Zimán örökölte és míg uradalmi szolgálatban állott, nem akarták tőle visszaváltani. Halála után azonban mérlegelték, hogy özvegyétől visszaváltsák-e? 411 A felmérésnek nemcsak birtokjogi, hanem gazdálkodási jelentősége is volt, hiszen a határ felmérésétől függött sok helyen a házakhoz tartozó földek, rétek, a tavaszi, őszi vetés alá való szántók stb. kijelölése. A Csákyak 1750. áprilisi zempléni tisztiszéke előtt a lakosok amiatt panaszkodtak, hogy a házhoz tartozó földek felosztása nem volt arányos. 412 1760-ban a károlyi uradalom belső telkeit és egész határát Rutkai Imre geometra mérte fel és osztotta ki tavaszi vetésre. Az inskripciósok részüket egy tagban kapták. A szaniszlói felmérés után az urasági földekből fennmaradókat a helységbeliek kapták. 413 1801-ben a keszthelyi Directoratus elrendelte a hévízi bozót felmérését. Megállapították ugyanis, hogy a sok száz hold földből az uraságnak semmi haszna sem volt. A felmérés után árkokat ásattak, majd a szántókat, réteket, legelőt felosztották. A munkáról mappa készült. 414 1803-ban Szabó István szentgyörgyi jobbágy a cenki bizottságnál tett panaszt, amiért neki a felméréskor sovány rét jutott. „Azzal kellene megganéjoztatni, aki az én jó rétemet kapta" — írta. A bizottság engedélyezte, hogy pénzért egy másik rétet vegyen. 415 1810-ben Dzura Ádám folkmári jobbágy kérte, hogy testvére házát és épületeit telkéhez csatolhassa. A tisztiszék nem engedte meg neki, „mivel a beltelek földmérő általi szabályozása még nem történt meg". 416 A balassagyarmati uradalomban a közös nyírest a kisebb uradalmak nem a felosztás szerint használták. A kékkői tisztiszék elrendelte, hogy „illetőképpen fel kell osztani, kinek-kinek a része külön jegyeztessék be". A legelő továbbra is közös maradt. 417 1823 novemberében a körmendi tisztiszék azt vizsgálta, hogyan folyt le a föld kiméré­se. A csőszöket eskü alatt hallgatták ki arról, hogy ki és hogyan mérte a földet jegyzék készült-e róla? 418 1842-ben a kékkői elhagyott szőlőket a szolgabíró és az esküdtek jelenlétében írták össze. 419 1846-ban a körmendi tisztiszék a majorsági földek, rétek felmérését rendelte el. Ez volt az alapja a termés és a haszonbér elbírálásának. 420 Fontos feladat volt az uradalmak határainak állandó megújítása. Az 1719. évi alsó­lendvai utasítás szerint a tiszteknek Szent György-napkor meg kellett járniuk és újíta­niuk a határokat. 421 1756-ban a kismartoni bizottság kifogásolta, hogy a kapuvári és a 410 P 623. Gazd. biz. No 722. X./1813/12. 411 P 407. No 792/1818. 412 P ?4 TISZTISZÉKJ FASC 4 NO 1? 1?50 ÁPR 26 43 P 397. A 1., 1760. febr. 26., 29. 4 P 274. Tiszttartóság, 1801. márc. 5. 415 P 623. Gazd. biz. No 731/1803. okt. 1. 416 P 74. Tisztiszék, 1810. okt. 7./7. 417 P 1769. Tisztiszék, 1817. jan. 29./9. 418 P 1322. Tisztiszék, 1823. nov. 8. 419 P 1769. 1842. máj. 16./12. P 1322. Főpénztár, Számbíráló szék 1846. Merényi 1895. 339.

Next

/
Oldalképek
Tartalom