A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban
mosonmagyaróvári uradalom közti határhalmokat még az 1726. évi per után készítették. A további határviták megelőzésére a felügyelőt bízták meg a határ megújításával. 422 1757-ben a levéltárost, a számvevőt és a kismartoni tiszttartót küldték ki a „Széleskút és Feketeváros közötti határhalmok meghányására, hogy a két falu között béke legyen". 423 A csákvári uradalomban a határrevízió a tiszttartók feladata volt. 424 1810-ben a folkmári szénégetés bérlője kérésére végzett a tiszttartó helyszíni szemlét és határjárást. 425 Ugyanebben az évben volt a cenki bizottság előtt a Szentlászló és Sennye, 1820-ban a Nagypáli és Nagykutas közti hat árkijelölés és határhalmok megújítása. 426 A bel- és kültelkekről készült felmérések, összeírások egyes uradalmakban elérték a telekkönyv (földkönyv) szintjét. Az Esterházy uradalmakhoz tartozó falvakban ilyenről már a XVIII. század elejéről van tudomásunk. Nemrég került az Országos Levéltár birtokába Léka 1727—1851. évi telekkönyve. 427 A kötet első felében minden fólión egy szántó, a kötet második felében egy rét szerepel. A foliószám egyúttal a telkek sorszáma is. Az első bejegyzés egy korábbi (1698. évi) telekkönyvre utal. Feltüntették, hogy a telek után mi az úrbéri szolgáltatás. Utána az első tulajdonos, majd sorban az öröklés vagy vásárlás útján bekövetkezett változások. Pl. „fólió 140. Egy hold szántó, szolgáltat az uraságnak tized címén Szent Mihály napkor 3 kr-t. 1698. november 22. Fessl János apjától örökölte ezt a hold földet. 1751. október 12. özvegye megkapja a földet, házasság útján. 1764. Dietmann János 6 Ft-ért megveszi Fessl Évától a hold földet." A 173. fólión pl. kétnegyed hold szántó szerepel. Ezt a következő bejegyzések követik: „1727. Augstein Mária kapja férje után özvegy.. . 1756. Wolly Mihály megveszi 37 Ft-ért.. . 1804. Fessl János veszi meg. 1835. Schwan József veszi meg. 1836. Potz Antal veszi meg. . . 1851. Aumüller József eladja Barthelm Jánosnak." A telekkönyvek felvétele az uradalmaknak nem kis gondot okozott. A kismartoni bizottság irányította a telekkönyvezési, küldte ki a telekköny vezet őt és az írnokot. 1751 decemberében pl. úgy rendelkezett, hogy a telekkönyvi írnok — Kismartonban elvégezvén munkáját — Szarvkőre menjen. A következő évben azt állapították meg, hogy a telekkönyvezés sokba került az uradalmaknak. 428 1756-ban a számvevőség jelentést készített, hogy az új telekkönyvek hogyan — hibásan vagy anélkül — íródtak-e, az írnokok a községektől milyen ellátási költségeket követeltek, mennyi taksát szedtek a szántók és rétek után? 429 Ugyanebben az évben Hayden János Mihály telekkönywezető is jelentett a bizottságnak. Ő állított össze egy instrukciót a tiszttartó és fia számára, akik a telekkönyvezésben közreműködtek. 430 1757 májusában a Kapuváron folyó telekkönyvezési egy, a felügyelőből, a számvevőből, a telekkönyvvezetőből, a szolgabíróból és az esküdtből álló delegáció ellenőrizte. 431 1758-ra a telekkönywezetőnek a kismartoni fizetőhivatal 87 Ft 8 kr napidíjat fizetett ki. 432 422 423 424 425 426 427 428 429 430 431 432 P 108. Fasc. B.No30. et. NB. 1756. márc/13.; P 155. Bizottság, III. k. 1757. márc./5. P 155. Bizottság, III. k. 1757. márc./12. P 187. 1795. okt. 3./12. P 74. Tisztiszék, 1810. okt. 21./2. P 623. Gazd. biz. No 631/1810. nov. 18., 1820. aug. 8. P 1816. No 1. P 108. Fasc. B. No 14. et NB. 1751. dec./87.; No 20. et NB. 1752. jún./23. Uo. No 30. et NB. 1756. márc/15. P 155. Bizottság, III. k. 1756. okt./29. Uo. 1757. máj./13. Uo 1758. máj./29.
