A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
IV. Operatív szervek. Számvitel
A Kállay család levéltárnoka, Vid László, 1794-ben a debreceni perhez szükséges okleveleket másolta. 82 A Bánffy család 1796. februári ülésének határozata szerint régi okleveleket csak a levéltárnok által készített másolatban adtak ki. 83 1833-ban gróf Károlyi István utasítására a nemzetségi levéltárból keresték ki a Csongrádot érintő' iratokat, mivel a város kérte, hogy Újhelypusztát úrbéri legelőként — tehát ne bérbe — kapja meg. 84 1835-ben Rézler György korábbi surányi ispán az alföldi Károlyi uradalmakban eltöltött szolgálatáról kért bizonyítványt. Az ehhez szükséges adatokat a derekegyházi kerületi levéltár szolgáltatta. 85 Ugyanebben az évben kérte a nemzetségi levéltárból a Károlyiak közös kormánya „a nyíregyháziak megszabadulásukra vonatkozó szerződések iratait". 86 1837-ben a Csákyak családigazgatója vizsgálta meg a pereket, emelte ki belőlük az összes eredeti oklevelet. 1840-ben az egyezséggel végződött két gölnici per Szepes megye levéltárába került. A családi levéltár feladata volt a pereket lemásoltatni, a költségeket a közös pénztárból fedezték, a másolatok a családi levéltárba kerültek. 87 Mindezek a feladatok a mai értelemben vett levéltári munkához tartoztak. A központi, kerületi, uradalmi levéltárnok azonban — mint főtiszt — ezen kívül számos más munkakört is ellátott, melyek ma már idegenek a. le véltárt ól. így részt vett a birtokigazgatásban, jogszolgáltatásban, közigazgatásban, gazdálkodásban, pénzügyletekben. Schmiliár hercegi levéltárnok pl. 1756-ban a különböző uradalmakban általa lefolytatott vizsgálatokról jelentett a kismartoni commissiónak. 88 1757-ben a levéltárnokot az egyik malom bírói értékelésére Sopronnyékre küldték. 89 1763-ban a hercegi levéltáros a dombóvári úriszéken vett részt. 90 A kanizsai Ba tthyány uradalomban Csapó levéltáros vizsgálta ki „az erdőben nagy kárt okozó faeltulajdonítási ügyet". 91 A károlyi gazdasági bizottság 1772-ben Erdődre küldte Udvarhelyi Ferenc levéltárost, hogy a károlyi kocsmák részére a bort akózza meg. 92 Ugyanő „tekintette meg a Károlyi mészárszék állapotát" és naplóját (diaríumdt). 93 Az 1772. évi domestica conscriptio elvégzésére a felügyelők, számtartók, udvarbírók mellett a levéltárnokot is kiküldték. 94 A körmendi tisztiszéknek a levéltárnok jelentette a nádasdi juhászaiból eladott 157 juh árát (páranként 20 Ft). 95 1813-ban Csaplovits Dániel keszthelyi archivariust Pestre küldte az igazgatóság. A neki adott utasítás igen tanulságos és jellemző a levéltárnok által végzett munka sokrétűségére. „Február 4-én menjen Pestre, a hitelpénztárból 5000 Ft-ot vegyen fel és vigyen magával. Adja azt át RÖth ügyésznek, a keze alatt levő agentiális cassa számára. Nyugtát kérjen róla. Adja át neki a levelet, valamint az alügyésznek a neki szólót. Értekezzék vele abaracsi puszta bérbeadásáról. Wi P 343. Családülés, 1794. szept. 30. 83 P 14. 1796. febr. 17. 84 P 409. No 57/1833. júl. 11. 85 P 408. No 89/1835. szept. 14. 86 P 408. No 94/1835. okt. 9. 87 P 72. Családülés, 1837. jún. 2., 1840. jún. 2.;P 71. 1846. jún. 3./40. 88 P 155. Bizottság, III. k. 1756. okt./17. 89 Uo. 1757. máj./9. 90 P 108. Fasc. C. No 35. 1763. jan./7. 91 P 1322. Tisztiszék, 1813. febr. 2./10. 92 P 397. A/2. 1772. márc. 14./101. 93 Uo. 1772. máj. 2./176. 94 Uo. 1772. okt. 17./175. 95 P 1322. Tisztiszék, 1812. aug. 12./16.
