A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

IV. Operatív szervek. Számvitel

Privatíve tudja meg, hogy miként forgatja magát a szalkszentmártoni tiszt és Albrecht pristaldus jurátus. Végrehajtották-e a directio rendeletét, hogy a pesti háznál levő felesleges bútorokat, hordókat adják el? Adja vissza a birtokok taxatiójáról szóló nyomtatott instrukciót. Tudja meg, milyen remény van a gyapjú eladására. Egyéb termékeknek mi az ára, különösen a gabonáé? Hozzon néhány lat jófajta dohánymagot a Georgikon számára és próbáljon jó minőségű szepesi lenmagot szerezni. Tudja meg, hogy a minap kapott tankönyveknek mi az áruk. Adjon át 300 Ft-ot az ügyésznek a szalkszentmártoni uradalomból őfelségének felajánlott lóért. Ha az agentiális cassa számára nem elég az 5000 Ft, még kaphat. Visszajövet minderről adjon jelentést."

96 A levéltár őrzési helyét a családülés határozta meg. Gyakori volt, hogy a levéltárat a senior lakhelyén őrizték és halála esetén az új senior lakhelyére szállították át.

97 így került pl. a Harruckern család levéltára Gyuláról Szarvasra, majd Körösladányba. Az 1808. márciusi ülés végül úgy határozott, hogy Pestre kell vinni, mivel „ott kellenek gyakran az iratok". A Csáky család 1836-ban ugyanezen meggondolásból szállíttatta levéltárát Pestre. A következő évi ülésen azonban — habár Csáky Zsigmond pesti házát felajánlotta erre a célra — ez a döntés módosult, „mivel tanácsosabb a lőcsei templom kápolnájában hagyni a levéltárat".

98 A családi levéltár kulcsát az idősb atyafi, esetleg a család ágainak egy-egy képviselője őrizte.

99 A Csáky család szállítás céljára külön levéltári útiládákat készíttetett.

100 A Máriássy család ülése 1841-ben elrendelte, hogy „minden haladék nélkül a levéltárhoz már készen heverő vasajtó alkalmaztassék". Ugyanez az ülés intette meg Máriássy Miklóst, mivel a levéltár vasládáját a benne levő iratokkal nem adta át az igazgatónak. 1843-ban úgy döntött az ülés, hogy levéltárat kell építeni, amely ülésteremből, az archivarius szobájából, a nemzetségi hajdú lakásából állott volna. A családülés hozzátartozónak látta a tömlöcöt is.

101 A levéltárnokot vagy maga a birtokos, vagy a családülés választotta, illetve eskette meg, gondoskodott javadalmazásáról. A fentebb már említett Udvarhelyi Ferenc, aki 1769-től a Károlyiak első levéltárnoka volt, évi 240 Rft készpénzt és mintegy 500 Ft-nyi természetbenit kapott.

102 A kismartoni bizottság 1782-ben - Schenk levéltáros mellé - egy levéltári járulnokot - egy korábbi uradalmi írnokot - nevezett ki, kancellista fizetéssel: „Ha a gazdaságban valahol elhelyezési lehetőség lesz, figyelembe vesszük" mondták.

103 A Majthényi család levéltárnoka számára a családülés 1805-ben 100 Ft lakbért és évi 300 Ft fizetést szavazott meg.

104 1836-ban Raiz Ágoston levéltárnoknak 600 Pft fizetést ajánlott fel a Csákyak ülése, ha a levéltárral együtt Pestre megy. 1845-ben az új levéltárnok, Gálffy György, a családülés előtt tett esküt.

105 A Batthyányak körmendi levéltárnoka a pénztárossal egyenlő fizetést, vagyis 300 Ft-ot, 96 P 279. No 25/105. 1813. febr. 3. 97 A Hármaskönyv I. 42. cím szerint a birtokjogokat érintó' iratokat a legidősebb fiú őrzi. 98 P 418. 1806. okt. 1., 1808. márc. 18.; P 71. 1836. márc. 17.; P 72. Családülés, 1837. jún. 2. 99 P 343. Családülés, 1798. márc. 1. 100 P 71. 1836. márc. 17. 101 P491. 1841. máj. 17., 1843. jún. 20. 102 Bakács 1965. 10. 103 P 162. Esterháza Fasc. 3. 1782. JÚ1./17. 104 P 485. XLVII. No 14. 1805. ápr. 28. 105 P 71. 1836. márc. 17./23., 1845. jún. 2./39.