A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

III. Testületi irányító szervek

szagait irányítani és ez a gazdaság kárával járt. Az uradalmak egységes vezetése, az eladási árak szabályozása, a javítások bevezetése, a gazdaság folytatása, a tisztek felügyelete lett a bizottság feladata.

309 A commissio 1816-ig működött, helyét a Directio vette át.

310 A gazdasági bizottság szervezetét mindhárom nagybirtokos az alapítólevélben szabályozta. Elnöke minden esetben az ő személyes és teljhatalmú megbízottjuk volt. így a kismartoni bizottság élén 1751 -ig Wachtl Kristóf udvari tanácsos, ezt követően gróf Herbeviller, 1788-tól gróf Batthyány, illetve a régens állott. A nagykárolyi bizottság elnöke Gáspár Sándor jószágigazgató, a nagycenkié Pap József plenipotentiarius volt. A bizottság tagjai: a főszámvevő, a főadószedő, a jogügy igazgató, a főszámtartó, a főügyész, a levéltárnok — rendszerint az ülés jegyzője — és az uradalmi titkár. A prímási gazdasági bizottságnak a praefectus, a jószágfelügyelő és az ügyész volt tagja. Az üléseken általában öt-hat személy vett részt, de legalább négynek jelen kellett lennie. A megjelenés a tagok részére kötelező volt, a távollétet igazolni kellett. 1772-ben pl. nagykárolyi uradalmi jegyző járt a végére, hogy egyes tisztek miért maradtak távol a sessiótól.

311 Gyakran megjelentek a bizottság ülésein a kerületi felügyelők. Az uradalmak tiszttartóit abban az esetben hívták vagy idézték meg, ha az uradalmat érintő fontos kérdést vagy a tiszttartó jelentését, számadását vizsgálták meg. Előfordult, hogy az ülésen a földmérő is részt vett. Ha a napirend jogszolgáltatás volt, néha szolgabírák, megyei jegyzők, táblabírók is találhatók a jelenlevők között. Ritkábban megesett, hogy maga a panaszos személyesen jelent meg az ülés előtt. A meghívottak és idézettek megjelenése kötelező volt. Sem a bizottság tagjai, sem a meghívottak külön járandóságot a megjelenésért nem kaptak.

312 A bizottság az Esterházyaknál és a Széchenyieknél kéthetente, a Károlyiaknál hetente — szombaton reggel 8 órakor — ülésezett.

313 Nyilvánvalóan megyei példára — szükség esetén — az együttes ülésen kívül kisgyűléseket (commissio particularis) is tartottak. Akkor hívták össze, ha valamely halasztást nem tűrő ügyben — még az együttes ülés összehívása előtt — intézkedni kellett. A kisgyűlésen hozott határozatokat a következő együttes ülésen referálni kellett.

314 A bizottság tagjai nem kaptak külön meghívót, hiszen az ülés a hét meghatározott napján volt. A nagycenki bizottság akkor is összeült minden tizennegyedik napon, ha az ünnepre esett.

315 Ügyeltek arra, hogy uradalmi tiszteket a dologidőn kívül, a karácsonyi szünetben vagy más nyugodt időben hívjanak meg. A gazdasági bizottság ülésén — amelyet rendszerint a központi uradalom székhelyén tartottak — először az előző ülés határozatait olvasták fel, számonkérve azok végrehajtását. A cenki bizottság — Széchényi Ferenc utasítására - a gazdasági ügyek előtt tárgyalta a jobbágyok kérelmeit, panaszait.

316 Egyébként az ülések napirendje a kö309 P 623. Gazd. biz. X. 11. cs. No 9. 310 P 623. Gazd. biz. Prot. 1816. No 20. 311 P 397. A/2. 1772. okt. 17./177. 312 P 155. Bizottság, 1756. okt. 29-31.; P 397. A/l. 1760. febr. 15., 1772. okt. 17.,nov. 28., 1773. szept. 25.; P 623. Gazd. biz. X. 11. cs. No 9. 313 P 397. A/2. 1772. jan. 4./20. 314 P 108. Fasc. B. No 14. et B. 1751. ápr./l., 1751. dec./9. 315 P 623. Gazd. biz. X. 11. cs. No 9., 1. 316 Uo. No 2.