A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
III. Testületi irányító szervek
vetkezőképpen alakult: a birtokos utasításai, levelei; tiszttartók és más tisztek jelentései; utalványozások; kérelmek, panaszok. A tárgyalt napirendi pontok száma 1 és 200 között mozgott. Az 1745. február 19-i kismartoni ülés pl. egyetlen témával, a szarvkői bordézsmával foglalkozott. Ugyanez a bizottság 1753. január 8—10. között 187 napirendi pontot - nyilvánvalóan kisebb ügyeket is - tárgyalt. 317 Az ülés akkor volt határozatképes, ha azon legalább négy főtiszt részt vett. A tagok egyenként szavaztak, határozatot csak egyhangúlag hozhattak. A tagok a bizottság döntése nélkül nem intézkedhettek. A kismartoni bizottság jegyzőkönyvébe az ellenvélerhényt is bevezették. Előfordult ugyanis, hogy később — esetleg a birtokos - megváltoztatta a határozatot és ilyenkor felhasználhatták az ellenvéleményt. 318 Ha egy ügyben nem tudtak dönteni, további megfontolás céljából a következő ülésig függőben hagyták vagy a birtokos elé terjesztették. A bizottság működése során jelentős terjedelmű iratot termelt. Az ülésekről jegyzőkönyv készült, az ügyeket ülésenként egytől kezdődően számozták. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a tárgyalt napirendi pontokat, határozatokat jelentéseket, a birtokos utasításait. Előfordult, hogy utasításokat, jelentéseket, de néha még nyugtákat, cartabiancákat is szó szerint bemásoltak. A cenki bizottság az ülésjegyzőkönyveken kívül három egyéb jegyzőkönyvet is vezetett: minden úrbéri panasz, vizsgálat, felmérés jegyzőkönyve; jobbágyok osztályainak, végrendeleteinek és egyéb maguk közti ügyeknek, árvák számadásainak a jegyzőkönyve; a gazdaság folytatására, gyarapítására vonatkozó jegyzőkönyv, amely a gróf rendeleteit is tartalmazta. 319 A beérkezett leveleket, jelentéseket az elnök - néha a jegyző - bontotta fel. A bizottság nevében ugyancsak az elnök kiadványozott. A deák által készített tisztázatot haladéktalanul expediálták. 320 A bizottság dologi kiadásait a központi uradalmi pénztár fedezte. Ilyen volt a postaköltség, papír, viasz, cérna, könyvkötés, nyomdaköltség. A nagykárolyi bizottság 1760-ban Károlyi Antalhoz fordult: „Minthogy a Commissio papíros nélkül nem dolgozhatik, ahhoz spanyol viasz s cérna kívántatik." 321 A számadások, számadási kivonatok egy részét kinyomtatták, a jegyzőkönyveket beköttették. A nagykárolyi ülés 1760-ban pl. 2 Ft 54 kr-t fizetett a könyvkötőnek. 322 A bizottság felett a birtokos gyakorolt felügyeletet. Hozzá küldték el — bárhol, még ha külföldön tartózkodott is - az ülések jegyzőkönyveit és határozatait. Ezekhez a birtokos észrevételeket fűzött, de a bizottság - a nagyobb jelentőségű személyi, gazdasági, utalványozási, bíráskodási ügyek kivételével - döntéseit a birtokos jóváhagyása nélkül is végrehajtotta. A tagok a birtokoson kívül másnak nem tartoztak felelősséggel. A gazdasági bizottság hatásköre a tisztiszékéhez volt hasonló, a központi tisztiszékhez közel állott. Hatásköre három nagy területet — birtokgazdálkodás, közigazgatás, jogszolgáltatás — fogott át. A tisztiszék hatáskörétől az különböztette meg, hogy nagyobb szerepet kaptak a kifejezetten irányítási feladatok, melyek már az igazgató tanács, igazgatóság felé mutattak. 317 P 108. Fasc. A.No4.1745.febr. 19.; P 155. Bizottság, Prot. II. 1753. jan. 8. 318 P 108. Fasc. A. No 6. 319 P 623. Gazd. biz. X. 11. cs. No 9. 320 Uo. No 4. 321 P 397. A/l. 1760. febr. 26. 322 Uo. 1760. márc. 1.
