A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
III. Testületi irányító szervek
A kerületi tisztiszékek elnöke a felügyelő (inspector) volt. Ha több kerület közös széket tartott, elnöke egy magasabb szintű tiszt volt, mint pl. a Károlyiak 1836. márciusi hódmezővásárhelyi közös kerületi ülésén a főkormányzó. 228 A szék tagjai voltak a kerületi ügyész, számvevő, számtartó, levéltáros, titkár (jegyző) és az uradalmi tiszttartók. A legalsóbb szintű — uradalmi — tisztiszék 5—15 főből állott, elnöke a tiszttartó volt. Tagjai a számtartó, az ügyész, a kasznár, a sáfár, az írnok (jegyző). A napirendtől függően meghívhatták az ispánokat, a földmérőket, az erdészeket, a kertészeket, a taksa szedőket, a számadóellenőröket (contraagens) stb. Az esztergomi tisztiszék 1789. februári ülésén részt vettek pl. az ispánok, 229 az 1797. márciusi nagykárolyi széken a helybeli ispán. 230 Rendszeresen meghívták az ispánokat az 1840-es években a tatai tisztiszék üléseire. 231 Gyakori vendég volt az esztergomi, nagykárolyi és a tatai szék ülésein a földmérő, 232 a Csákyak ülésein az erdőmester. 233 A tatai tisztiszék uradalmi építkezési ügyekkel foglalkozó ülésein megjelent az építőmester, az ácsmester és az épületírnok. 234 Ez utóbbival találkozunk a németújvári tisztiszéken is. 235 Az 1801. decemberi esztergomi tisztiszéken ott volt a számadóellenőr, 236 a Csákyak 1804. novemberi ülésén a vasércbányamester, 237 a Károlyiak 1814. májusi hódmezővásárhelyi gazdálkodó székén a taksaszedő. 238 Ha a napirend több uradalmat érintett, közös (vegyes) ülést (sedes mixta) tartottak, mint pl. a kékkői és divényi uradalmak 1817 januárjában Balassagyarmaton. Az ülésen „a praefectus és director urak" elnököltek. 239 A zavartalan ügyintézés biztosítása - különösen az uradalmi tisztiszékeknél — megkövetelte a hetenkénti ülésezést. Ilyen időközökben gyűlt össze a Balassák, a Batthyányak (körmendi és trautmannsdorfi), az Esterházyak (tatai, csákvári, kismartoni), a Festeticsek, Forgáchok, Károlyiak tisztiszéke. Az ülések rendszerint szombaton, az alcsúti 240 és az illésfalvi Csáky 241 tisztiszéknél vasárnap a mise vagy ebéd után voltak. Cenzurális ülést a sárospataki uradalomban évente, 242 a Forgách, 243 a Károlyi 244 és a tatai 24S uradalomban negyedévenként tartottak. Az ülés addig nem oszlott fel, míg az összes ügyet el nem intézték. Az időpontok kitűzésében egyes helyeken némi terv228 P 408. 1836. márc. 27./13. 229 Arch.saec.Jur . 1789. febr. 2. 230 p 39? A j 4 _ 1797 máic 21. 231 P 210 1843. febr. 25., 1845. szept. 20., 1848. ápr. 1. 232 Arch. saec. Jur. Titulus 41-48.1787. márc. 13.; P 408. 1836. márc. 27./13., 1835. dec. 20.IU&. Szabad 46-47. 233 P 73. 1778. jan. 29., 1804. okt. 23., 1830. dec. 20. 234 P 210. 1790. szept. 11., 1796. márc. 12. 235 P 1322. Tisztiszék, 1789. iún. 236 Arch. saec. Jur. Titulus 41-48. 1801. dec. 12. 237 P 73. 1804. nov. 1. 238 P 397. A/5. 1814. máj. 28. 239 P 1769. Tisztiszék, 1817. jan. 29. 240 Török 164-165. 241 P73.Fasc.XLVI.No 1/1. 242 Ravasz 45. 243 P 1882. 1830. júl. 11. 244 P 408. 1835. ápr. 15./19. 245 Szabad 48.
