A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
III. Testületi irányító szervek
dulák becsének változása miatt" változtatott a bérleti díjakon. 152 A Harruckern család 1838-ban szárazság és jégeső miatt a csorvási bérleti díjat mérsékelte. 153 A kővági haszonbérlő a Csáky család 1840. június 2-i üléséhez fordult, „mostoha idők miatt némi árenda elengedését" kérve. A kérdést a következő gyűlésre halasztották. 154 A családülés igen gyakran mérsékelte a bérleti díjat abban az esetben, ha a bérlő a családi közös jószágon építkezett, beruházott. 1794-ben Pirgl Mátyás, kallói vendégfogadós „a fogadó körül tett javításokért" 25 Rft jóváírást kapott. 155 1840-ben a kisújfalvi puszta bérlőjének, mivel 58 Ft költséggel csapszéket és pincét épített, hátralékos árendáját elengedték. Ugyané puszta bérlője 1846-ban csőszház és kocsma építéséért kapott elengedést. 156 A közös költségek fedezésére a családülés közös pénztárt létesített. A pénztár rendszerint úgy jött létre, hogy minden családtag vagy ág évente rendszeresen bizonyos összeget fizetett be. A Bánffy család ülése pl. 1796-ban alapított 10 000 Ft tőkével közös pénztárt. Az összeget a családtagok adták össze birtokuk nagyságától függő arányban, progresszív alapon. 157 A Kállay család 1798. március 1-i ülése megrótta Lászlót és Józsefet, mivel azok — Nagykállóban birtokuk nem lévén — nem fizették be részüket a közös kasszába. A család két (napkori és orosi) lineájának három-három ága áganként 333 Rft-ot volt köteles évente két részletben, Szent György- és Mihály-napkor, befizetni. Az állandó alaphoz tartozott ezenfelül a nagykállói vásár, szőlőtaxa, bolt, kocsma, valamint a mezőtúri és a kaszaperi árenda jövedelme. 158 A Harruckern család ülése 1808-ban úgy határozott, hogy a közös fundust azután is fenn kell tartani. Az 1812. évi ülés megállapítása szerint az előző évi reductio (devalváció) a közös pénztárt nem sújtotta, mivel abban kevés készpénz volt. 159 A pénztárt a családülés által a családtagok közül választott pénztárnok kezelte. Számadását az ülés vizsgálta felül, illetve hagyta jóvá. 160 A közös tőkét a pénztárnok kamatra kihelyezhette; a hasznot a családülés osztotta fel. A Csáky család ülése 1774-ben 5—6%-os kamatra 6000 Ft kölcsönt adott, a kötelezvényeket a családi levéltárban helyezték el. A család ülése 1841-ben a Dessewffy családnak adott 12 500 Ft-os kölcsönről tárgyalt. Ugyanez az ülés határozott a Csáky István után maradt adósságról is. A családtagok az adósság fizetését maguk között osztották fel. 1848-ban Csáky Zsigmond „szerencsétlen sorsára" hivatkozva 1000 Ft előleget kért a felosztandó tőkéből. A családülés „nem tudott segíteni", hanem arra szólította fel Zsigmondot, hogy kérésével egyenként forduljon a család tagjaihoz. 161 A Harruckern család 1830. június 9-i ülése tárgyalta a köztőke felosztását. Helytelenítette, hogy a közös pénztárból nemcsak atyafiak kaptak kölcsönt, hanem idegenek is. 1845-ben viszont azt olvashatjuk a jegyzőkönyvben, hogy a családtagok a kamatokat nem fizették. Az ülés határozata szerint „rá kell őket szorítani". 162 152 P 343. Családülés, 1811. aug. 17. 153 P418. 1838. máj. 21./17. 154 P 72. Családülés, 1840. jún. 2. 155 P 343. Családülés, 1794. szept. 30. 156 p ?2 Családü i éSj 1840. jún. 2.;P 71. 1846. jún. 3. 157 P 14. 1796. febr. 17. 158 P 343. Családülés, 1798. febr. 7., márc. 1. 159 P418. 1808. márc. 18./4., 1812. júl. 22./7. 160 P 491. 1841. máj. 17. 161 P 72. Családülés, 1841. júl. 16.;P 74. 1774. okt. 24./2.;P 71. 1848. jún. 2./44. 162 P 418. 1830. jún. 9./14., 1845. jún. 5./20.
