A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

III. Testületi irányító szervek

A családülés gyakorolt felügyeletet a családi alapítványok felett. így foglalkozott pl. a Máriássy család 1746. március 1-i ülése a márkusfalvi szegényház javára tett alapítvánnyal,

163 a Csáky család 1841. július 16-i ülése a család alapítványától függő zempléni kórházi seborvosi állás betöltésével. Csáky Petronella az Í886. május 24-i ülésen tett alapítványt Raisz György levéltárnok utódai részére. Az alapítványt a mindenkori levéltárnok kezelte.

164 A közös pénztár létesítésének és fenntartásának célja a közös költségek fedezése volt. Ilyen költségek lehettek mindenekelőtt a per- és útiköltségek. Az nem szorul magyarázatra, hogy a családi közös perek költségeit a családülés a közpénztárból fedezte. A Kállay család 1853. január 13-i ülésén merült fel pl. a gondolat, hogy a függőben levő perek viteléhez több pénz kell. Ezért a családtagok áganként nagyobb összeget ajánlottak fel; a napkori ág pl. a Mezőtúr város által fizetett kamatokat.

165 A család a XVIII. század végén Budára, a közös ügyek előmozdítására, küldött tagjainak 6 Rft napidíjat fizetett.

166 A Harruckern család 1830. évi ülése a „gazdaságosabb útiköltségért" szállott síkra, a Máriássy család 1843. június 20-i ülése, felülvizsgálva az utazások költségeit, „túlzottnak vagy feleslegesnek" találta azokat.

167 A családülés ügyelt - az öröklési rendet is dokumentáló

168

—leszármazási táblázatok, törzskönyvek vezetésére, a családtörténeti monográfiák megírására. A Máriássy család 1754. június 20-i ülésének tudomására jutott, hogy Komárom megyében egy személy a Máriássy nevet viselte. Ez ellen az ülés a kancelláriánál, a helytartótanácsnál és Komárom megyénél tiltakozott.

169 Hasonló üggyel foglalkozott a Bánffy család 1798. május 6-án.

170 A Máriássy család 1804. május 28-i ülése kiadta Jenő részére a család genealógiai táblázatát. Ugyanezen az ülésen a családigazgató 161 Rft-ot fizetett ki a Kaiser Mihály ügyvéd által készített Compendium Históriáé Familiae Máriássy című munkáért. A család történetét, melyet Kaiser a levéltári iratok alapján írt, 500 példányban nyomatták ki. 400 példányt a családtagok között osztottak szét, 100-at a levéltárban helyeztek el.

171 A Csáky család 1886. május 24-i nagyváradi ülésén a levéltárnok jelentette, hogy a törzskönyv kiegészítéséhez hiányzanak a szükséges adatok. Az ülés felszólította a család tagjait a szükséges adatok közlésére. Az 1889. július 27-i szepesmindszenti ülés úgy határozott, hogy a leszármazási táblázatot 150 Ft költséggel kinyomtatják.

172 A Széchenyi család 1908. május 25-i ülése a család monográfiájának megírásával Bártfai Szabó Lászlót bízta meg. A költségeket a családtagok adták össze. A családülés a készülő munka bírálatával is foglalkozott.

173 A családi közös vagyont számos egyéb teher (ajándék, hozzájárulás, katonai szolgáltatás stb.) terhelte. A Kállay család 1793. február 7-i ülése intézkedett a Kardospusz163 P491. 1746. márc. 1. 164 P 72. 1841. júl. 16.;P 71. 1886. máj. 24. 165 P 343. Családülés, 1853. jan. 13. 166 P 343. Családülés, 1792. okt. 8. 167 P 418. 1830. jún. 9./14.; P 491. 1843. jún. 20. 168 Jó példa erre: Kállay 1977/A. 169 P491. 1754. jún. 20. 170 P 14. 1798. máj. 6. 171 P491. 1804. máj. 28. 172 P 71. 1886. mái. 24.;P 76. 1889. júl. 27. 173 P 623. Családülés, 1908. máj. 25. A család üléseiről 1. bővebben Széchényi Viktor: Töredékek a sárvár-felsővidéki gr. Széchényi nemzetség történelméből Székesfehérvár 1933.